Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 2. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/2

ELSŐ RÉSZ - NEGYEDIK SZAKASZ. Tamul (dravida) tanulmányok - SZÓTÁRI RÉSZ

Szótár. 239 volna a szentek kérésére : hiában akarják a finn stb. jnmala (isten) szót belecsempészni, valamint nem állhat az én régi okoskodásom sem. Ezért cf. tam. vin-á{yiná-dal: demander, interroger, questionner, mert m és 11 csere van), im-ely (a marha bőre alatt levő féreg s így vagy az cm- vagy az ev- ige származéka, mert ilyen értelmű a tam. uni szó is), i-m-már (i-már-on stb.). Tam. i-11-nér-am, inneram-é (maintenant mérne), cf. ma. in-cs (in-cs-en, in-csen-ek rég. = n-incs || in-ség). Tam. eiisn- (manquer . . . , ensiya qui manque). Ezen ige származását nem adják, de minden bizonynyal az in-mci (manque, non existence, privation, néant, inség-, és in-ri— iiiDi, sans szókkal együtt a tagadó il- (non existere) igeféléből való. in-csel-eg- (incsel-ked-ik : a székely használat és a Cebreczeni Legendás könyv «incsöl-ködése» is «kecsegtet, édesget» értelmű). Tam. in-solu- (douces, belles paroles, civilités, compliment : édes-szó), in-d-ul Éin-og, mert for-og- for-d-ul). in-g-er (in-der: in-d-er-ked-ik tkp. mozgásba hoz s így ez az in-og- felhangujából való), in-g = üm-ög. in-g-, inog- (moz-og ; in-d-ul = moz-d-ul, in-d-ít = moz-d-ít). Tam. n-un-angu- (se mouvoir, s'agiter, vaciller . . . , cf. nimei — imei, man. imengi = nimengi stb. lévén szókezdő //, y, s tünékeny). Hogy a tam. igéből nincs inchoativus alak, az alhangu í'n-og- (cf. dörög és dör-öng) és tam. n-un-angu- azonosságát nem dönti meg. NB. Az eltorzított alakú csag. in-diir (?) = k.-tat in-der- osm. en-dilr- (faire descendre Yin-, en- leszáll) causativ igét, hogy lehet az in-d- ... it pro in-dul-t 4-dik képzettel rímeltetni, nem értem, még ha az alap rokonságát ki is lehetne sütni. ingy-en (gratis, a tam. snmmá csupán jelentésű s így az ingy a rég. incs társa), in-ka (inká-bb rég. jonká bb pro j-in-ká-bb). E szónk társa a tel. in-ka, kann, innn (mor, yet), tam. innám (encore, plus) tud. in, a melyből e szegény nyelv inn-npam (more) középfokot képezett a finn nyelv segítsége nélkül is. A szó alapja a közelre mutató i s az értelem «ennél több». innét (rég. i-ne-id, tam. i-ni d'ici, á partir d'ici). in-t- (rég. imt, eredetileg: szem-mel jelt ad). Tam. im-ei'- (cligner les yeux: imei clin d'oeil), mong. im-ne- (mit den Augen winken). Hogy e szók alapja a szem szó, mutatja a kacsint, tam. sim-ittu- (cligner, l. szem), man. yasa ara- (szem-vág) stb. Kézzel int-, tam. síndu-. iny (i. palatum, 2. gingiva : ínyére ragad ...). Tam. an-am, an-ari (palais de la bouche, cőté de la partié inférieure de la bouche ...). NB. A finn stb. ikcne a tam. igiru (gencive) társa, mert a tam. vayiru képzet mellett vay-in is van. ip-ar {ipar-kod-ik-: igyekszik, törekszik || ippasz-kod-ik- szék. id.). A székely alak a kapasz-kod-ik mása s így az alhangú 'ipar a kapar- igéé. ir-am (nom. v. iram-od-ik, cf. fút, fút-am, fútam-od-ik [| iram-szarvas). Tam. ira'- (passer, marcher, mourir, expirer, cf. ira-vu, irá, irál dim. chevrette du genre des cerfs ; man. iren eine Art Hirsch). ir-ány (erány, arány : irány-os = egye-n-es, irány-oz-, irány-ul iránt, aránt). Tam. 1. nira-vu- (égaliser, proportionner, niveler, applanir, cf. nir-al ordre, rang, file, nir-ei id. || nirei- 1. s'arranger, se mettre en ordre, 2. égaliser, niveler, mettre en ordre) ; 2. neVi (droiture, rectitude, bon chemin, ordre ; neri-mei = nér-mei || nér ligne directe, droiture, justesse, égalité, comparaison . . . , nér, nériya droit, juste, égal, pared, comme, propre, semblable, proportionné, opposé, contraire ... II néré, néráy... en droite ligne, enface, vis-ävis ... II nér-, nér-al, nér-dal vouer tkp. irányoz-, avancer contre tkp. irányul . . .). NB. Irodalmilag az «arány» szót az irány, erány alakoktól különbözőnek veszik, de népiesen s gyökileg azonosak. ir-egy, irigy (= irid': irigy-el, irigy-ked-ik). Tam. cri-ssal, eri-ttal (ardeur, chaleur, indignation «jalousie», erissal-ulla, eripp-ulla jaloux V éri'- brüler, mert_ a tam. káyma-gárán jaloux, envieux )f káybrűler . . .).