Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 2. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/2

ELSŐ RÉSZ - NEGYEDIK SZAKASZ. Tamul (dravida) tanulmányok - SZÓTÁRI RÉSZ

Szótár. hall (rég. had-la-, 1. ezt), halom (rég. holmu is: élévation, colline, monceau). A tam. kala-ppu (élévation, íle au milieu de la mer) vagy kali-ppu (hauteur, abon­dance Vkaid- s'élever) vagy kilappam (élé­vation, croissance y kila-mbu- s'élever . . .) helyett áll s így a kalangya rokona). NB Az orosz stb. yolm (colline) alig ha árya, hamar (hamari, hamaru, hamar-kod-ik, cf. hevesked-ik). A tam. 'amar-kkal-am (grand train, háté, presse ; amar füreur, tehát : he­vesség). (hambár. Indiától kezdve mindenütt meg­van e szó; a tam. nyelvben atnb-ár, tas, pile, monceau de grains dans l'air.) ham-is (rég. ham-os: csalfa, ravasz, tettető). Tam. 'ammu-gallan (trompeur, fourbe, dissimulé yammu- étre d'un caractére caché, dissimulé, cf. hom-ály a takaró), hamu (rég. homu, hamv-ad, hamvas stb.). A magy. homu mong. ümiisiin (nom. acti, cendre) meglehet összefügg a tam. ém-am (cendre de bouse de vache . . .) szóval, a közelebbi társ a tam. kiun-ei-vii (nom. v. ce qui est mou, gáté; amollisse­ment, corruption, mélange V kum-ci- étre chaud, étouffant, se gátér, devenir mou), minthogy a hamu keletkezését és mivoltát teljesen mutatja, hancsik (höncsök) 1. hant. handra (czandra, czondra). Tam. kandn- (périr, se perdre, se gátér: kand-al, ruine .. .«haillons, déchirure» etc.). han-g (hang-ol, hang-oz stb., cf. kong). Tam. kan-ei (son, bruit : kanéi'- crier, résonner, faire du bruit, hennir . ..), mong. yan-gina- (tönen), man. kang-se- (mit heller Stimme sprechen, singen). NB. Minthogy kong- =kon-og-, a han-g szó is úgy elemezendő. hangya (= hand'a, hangy-ál Dim.). E szót a t.-tat. kandala (poloska) szó­val rímelhetik, de ez aligha áll. A tam. nyelvben van vagy hét szó, a melyek jó része «fekete» alapjelentésiinek látszik, még akkor is, ha a mai használatban más színű is. Pl. az irumbu, eVumbu (fourmi tkp. fekete s azután átalában: hangya) az irumbu (vas, feketeszínű ásvány) szóval; a kar-ei-yán Gróf SZÉCHENYI B.: Keletázsiai útja. II. köt. 225 (ma a fehér, veszedelmes hangya) a kari'­(harap) igéből is származtatható, de köze­lebbi a karci (couleur noire) alap, a mit a t.-tat. kar-inpa (fourmi, cf. kar-a noir) szó is támogat. Ezen alak tam. hangtani összevonásának látszik a magy. ha-n-d'a szó. hant, hont (hantcsik, hontcsik, hont-csok : gané-honcsok szék. || höncsök stb.). Minthogy e szó nem csupán «fölfeszített gyep (cf. homp)», hanem «rakás, domb, emelkedés», sőt hegy jelentésű is, a mint Hont-megye neve mutatja: a tam. meg­felelő alakok ezek: 1. kandit (fagot de chaume, «tas de paille») ; 2. kundu (banc de terre) ; 3. kunTu (olv. kunDu montagne, hauteur, colline : kunrii-n giirliy-um iru'­étre raboteux, non uni = hapa hupás, kud. kundu a hill), hany-ag (henye \ kony-a). Tam. kun-angu- (étre paresseux, lent : rőder || se plier, se courber). hany-at (hanyatt-á, hanyat-l-ik pro hanyat­ol-ik). Az azonos jelentésű kann, angata, an­gatta (on the back, flatways) szónak gyöki­leg megfelel a tam. an-ungu- = kun-ungu (se faner, se flétrir, diminuer, manquer. .. anukkam, knnukkam (déclin, décadence, nonchalence etc.). Tehát az alap nem egy hát jelentésű hany, hanem a konyulás (hany-ag-ság), mert a tam. kunakku- (v. intr. reculer, se tenir derriére) ige a kunukkam névszóval együtt a kun-angu (se plier, se courber : étre paresseux . . .) igével egy-gyökü). hany-it-. Lehet a hány- igéből, lehet= haj-it, de lehet = a hagy-it igével is úgy a mint tam. 0111111 — onfu (onDu) alakkal, hara (haránt, cf. szer, szer-int). A M. Ny. N. szótárában a hibás elemzés miatt hibásan van értelmezve, minthogy a haránt ősi szónak az idegen alapú kereszt-ül a fordítása. Tam. kiiYu-kku (nom. v. traverse, diamétre, ce qui est a travers, par le travers : kul rukkáy — haránt, keresztül: kurukkébésn-, interrompre, con­tredire). harag (rég. harag-ó = haraguv-ó, haragv-ó : harag-ud-ik pb harag-sz-ik; harag-os 1. dörgő, zajgó, 2. szúrós, 3. sötét). Tam. kal'u-kkei (nom. v. karu'- noircir,

Next

/
Thumbnails
Contents