Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 2. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/2

ELSŐ RÉSZ - NEGYEDIK SZAKASZ. Tamul (dravida) tanulmányok - SZÓTÁRI RÉSZ

Szótár. 223 tam. kai ebben : se-kkal (soirée, soir tkp. szin-kor, mikor az esti pir van), még teljesebb a kud. kale (time), a teljes alak : tam. käl-am (temps, kann., tulu, mal. kála id. Vkálu kel, kél-). A tam. kál hiányos igenév = magy. kor, mong. tsak, t.-tat. cak, cor, pl. avan vanda k-kál (ő jöttekor) = mong. tere trésen tsak-f, t.-tat. ul kilgän cakta v. corda (lorsqu'il vient: ha, vagy mikor jő tkp. jöttekor). NB. A tam. stb. kál, kál-ani szónak ser. voltát bizonyítandók, csináltak egy kál- (? tempus compntare) igét s a kála áryaságát bizonyítják a góth hweila = német Weile, meg a görög kairos stb. alakokkal! Csakhogy a tam. kálu- igének sok azonos társa van az éjszaki turánságban, 1 kel. hab stb., 1. hob (szék), hab-ar- (habar-cs stb. a kavar- mellékalakja), habog- hebeg-, hab-si (habzsi) = kapzsi Tkap-. haczuka 1. kaczag-ány. had (család, nemzetség, tömeg: háború, csata : had-akoz). Tam. kiittam (pro kudn-tam : réunion, foule, société, parenté, caste . . . bataille, syn. küd-am (assemblée foule, maison, demeure, tas de blé \ kúdu s'unir, se réunir etc.). De a knd-nmbam (famille) Dr. HUNDERT szerint is kudn- alakra utal s ennek képzőtlen igeneve a magy. had úgy mint hab = hob. Az «egyesület» alapértelmü had szónak megfelelő kndi (maison, famille, race, caste, peuplade, ville, pays . . .) szó tam. voltát eme tudós bebizonyította s ezt támogatják a kndi-sei, kudinei, kudi-l dint. alakok, továbbá a mong., man.yoton (Palast, Stadt, Mauer etc.) szó. hadar- (zadar, zavar, hadarász || hederít idor). Tam. 1. adaVn syn. 2. udaTn-, 3. kudaru-, kudaYu- (sécouer, rejeter, brandir pour disperser etc.), 4. ka-daln- (remuer, se remuer, s'agiter, se sécouer : kann, kadari-sn- to shake, to vibrate, to move ; mong. ködöl-, ködötkö- to move), hadd (pro hagy-d), 1. hagy. had-la- (rég. hadla-va = hall-ava = hallá). Minthogy a fül (tam. val) és hallás csaknem minden nyelvben összefügg: a tam. stb. ké-ln-, keh (écouter, ouir ; demander, prier, s'informer . . .) ige gyöke a kann. kivi, tulu kebi (ear, fül) szó. Ezért a magy. had-la ige töve a fül harmadik tam. nevezete kádü (oreille, oűie . . .), a mely egytagúsága miatt hosszú, s nem mintha a gond kay-ed-bn (ear) 3-ad képzetü szóból volna összevonva. Ezen gond alak olyan, mint a tam. ké-l-vi id., s így a kay tő lehet kad is, de lehet a tam. kai-, kalln- (apprendre tkp. hall) ige is. hagy- (= had' : hagy-a-kod-ik, hagy-at-, hagyat-i szék. = múlasztó, halogató, hagyaték stb.). A tam. nyelvben három syn. ige a megfelelő : 1. otlu- (permettre, laisser, consentir . . .) ; 2. kodn- (donner, remettre, livrer ; ottu- kkodu- laisser, permettre, consentir . . . ; sága k-kodn- halni hagy) s ezen alakkal látszik egyezni a kann, godu-, godisu- (to let, lassen : kodn- to give) ige. A 3-dik kada'- (passer, traverser, achever, passer le temps, faire trainer en longueur, cf. halogat és szék. hagyati éviter tkp. el-hagy: kada-ttu- faire passer, franchir, transférer, laisser aller, passer le temps défendre tkp. el-hagyat, livrer etc.). Nézetem szerint ez utóbbi a magy. hagy ige társa s mindkettő összefügg a hát (utó, tam. kad-ei the last place) szóval. NB. Ha a magy. hagy igében tartóssági (?) képző volna, mint a vagy (pro val-d: jelen idő képzős) igében, nem lehetne olyan állandó a gy. hagy-ap- (rég. köp, pök, cf. kann, koduputo throw down, mert a töp- és dobrokon értelem), hagy-it- (pro hagy-int). Ezen igét haj-it helyett állónak veszik s ezt lehetne = a mong. yaya-, yay (werfen, schleudern) igével, sőt a t.-tat. koy-, kuy(laisser, placer) igével is. Én azonban a hagy- ige folytatásának tartom hagy-int helyett «suh-int, csap-int» módjára, mert a tam. kada'-, kai-gada'- (lácher, kéz-bői hagy), meg kadásu- (kidásu- is lancer une pierre) továbbképzete ezt igazolja, hagyma 1. hajma. hahota (hahótász). Tam. kekkattam (éclat de rire). haj (cheveux, cf. var-kocs, mez). Noha e szó sokszor a héj szó helyett használtatik : mégis ettől különbözőnek s