Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 2. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/2

ELSŐ RÉSZ - NEGYEDIK SZAKASZ. Tamul (dravida) tanulmányok - SZÓTÁRI RÉSZ

Szótár. 221 tement) teljesen megfelel a gyim-ész- igének, mert a mint a tam. sim-indu- (syn. nim-indn-) alak mutatja az n nem állandó. NB. A csuvas szjovi a mong. fim (Rasen) társa s így hiába rimel a gyom alakkal. gyimölcs =3 gyümölcs. gyir (gyér, gyirül, gyér-ül, gyér-en) szlávos san ritka). Tarn. siYu-, siYu-gu- (décroitre, se rétrécir, deverir rare : siYug-al, nareté, manque, diminution : siYubán-mei, rarement). NB. A man. seri- (selten, einzeln, «verstreut») nem ide, hanem a szer-te alakhoz tartozik. gyí (=d'ij gyík (gyek : gyík-ot, tehát alhangu szó). A tam. kav-uli, kau-Ii, kev-uli (gekko: Platydactylus guttatus : házi gyik) a gckko nevezettel a tam. kekk-álé- (ramper, serpenter, aller en zig-zag) igével látszik összefüggni. gyo (=d'o) gyom stb., I. gyim. gyomor (gyomr-os : a föld gyomra). A tam. nyelv egyik szava : tini-kkudal (l'estomac des hommes tkp. ételgödör), cf. t.-tat. kur-sak és tam. kurl-i, ventre, cavité, fosse, tombeau, magasin . . .) a másik tam. szó amar-asayam (estomac) öszszetett szónak látszik s a 2-dik rész meglehet a ser. ácya (estomac V cí- jacere) s csak az első fordítása, gyors (=d'ors, pro gyor-os : gyors-ul stb.). Tam. turu-si, turu-su (háté, vitesse: turu-duru' se hátér, se presser ; turuduruppu, háté . . . tehát a szor-og rokona), man. tur (Schnelligkeit des Pferdes), mong. tiir-gen, tiirgün (eilig, schnell, geschwind). Ebből láthatni, hogy a ser. tur- (properare) ige, a melyből a tur an (mintegy a gyors, lovas, nomád) szót származtatják nem szükségkép árya, mert az orosz tor-opige is csak tam. igenév. gyó f—a'ó) gyógy-ul (= gyav-ul, javul Éjav). NB. Ezen alak a gyav-ul-ból úgy fejlett ki, mint a tam. sogu-su, sokk-am a so'-ból. gyól-cs (3= d'ól-c, gyócs Dim.). Az orosz stb. yolet (toile) szóval hiába rimeltetik, mert a tam. sav-al-i (toile, drap ... V\. szöv) alakhoz hangtanilag közelebb áll gyón (= d'őn- : gyón-ik, confiteri, rég. gyón-t- = mai gyón-tat). Tam. en-, yen- (kann, annu-, to say), tam. en-bi'- faire avouer, rég. gyon-t) s így eredetileg jon- volt, gyök-ér (= d'ökér: gyök id.) A gyök csakugyan rímel a t.-tat. kök (ra^ cine) szóval, de a gyök népiesen csaknem ismeretlen s így valószínűbb, hogy a töv + tam. vér (racine), mert kök-vér-nek nincs értelme. A t.-tat. tamar, tamir, damar (veine, racine) a tam. tamar-agam (trachée ártere) szó első részével látszik azonosnak s nem a sémi damen (vér) szóval. NB. A tam. ver (racine) alkalmából megemlítem, hogy az európai Zingiber (gyömbér) szót nagy garral kihozták a ser. srnnga-vcr (szárúhoz hasonló) csinálmányból. Dr. GUNDERT pedig kimutatta, hogy az a tam. stb. insi-vér, yinsi-vér összetett szó iiisi, yinsi (maga a növény név) és vér (racine, gyökér) szókból. De a szárított növény tamul nyelven singi-vér-am (gingembre sec, singnczingárodik és vér gyökér). E nevekből lett az arab-perzsa Zenfe-bil stb. gyömösz-öl- 3= csömösz-öl. gyön-g-e 3= gyenge. gyöngy (3= d'önd' : gyöngyellik 3= fénylik). A t.-tat. inpü, enpü (perle) 3= mong. yaiiya, man. yanse (Schmuck), ezek pedig kinai eredetűek. A kinai forráshoz pedig őseink közelebb voltak a t.-tat. népeknél. A tam. muttu, mattam, muttei (perle) szókat Dr. GUNDERT a mit, mudu (to be first) gyökre viszi, gyöny-ör-ü (gyönyör-köd-ik, gyönyör). A gyöny-ör-ü alak igéből való, ennek pedig társa a tam. in-b-uYu- (to delight in) azzal a különbséggel, hogy a magy. ige névszava nem a 2-od képzetü in-bit, hanem az in,yin (plaisir) gyökszó, l. a nyelvtanban az igeképzőket, gyötör (= d'ötör, yötör: gyeter- id., a hideg gyötri 3= rázza, gyötr-elem). Tam. adir(sécouer, ébranler, faire trembler; crier, gronder: púmi-y-adir-ssi föld-rengés), cf. udir

(faire tomber en sécouant).