Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 2. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/2

ELSŐ RÉSZ - NEGYEDIK SZAKASZ. Tamul (dravida) tanulmányok - SZÓTÁRI RÉSZ

•2 IO Szótár. tion, tache, mai etc.;parliid-Anavan homme méchant, dépravé — fertelmes —-,parlud-áse gäter), cf. man. berte- (beschmutzen), j mong. burt-ak (schmutzig), fetreng = fer-t-eng? feter-eng (cf. peder) vagy = fen-tereg? fék, cf. ser. vágá, tam. vágei (bride \ ser. vác száj?). Az igazi tam. szók: váy-vadam (tkp. szájmadzag), mugavár (arcz-bőr vagy szíj), kadi-válam (kötő-hurok) stb. fél {Vfül: felez, féle-rész: oldal, táj; faj, minőség, mi-féle). Tarn, i. pá-l (i. moitié; 2. cöté, coin, place, lieu, port, portion ; 3. kind, sort propriété, caractere etc.) ; 2. pá-di\á. pá- pro pagu- diviser : appéűé affelé, ippálé e-f-felé, e-ppál-il-um de tous cótés tkp. melyfel-ül-is. NB. Az orosz pol (1. sexe, 2. rivage, 3. contrée, 4. moitié) a tam. pcil minden jelentésével bír, de ezt a tam. nyelvből sanscritizált bhaga, bhdga (pars) szóból, hogyan hozzák ki, nem értem. fél- (félék-eny). Ha a tam. pilu (peur: píliigan homme peureux timide, félékeny) s kann, bilu(to fear: bíli-da nom. ag.) = ser. bhcla (peureux, timide \ bhí- timere) : akkor a miénk is odavaló, cf. tam. vel-gu- (avoir peur, honte, s'effrayer tkp. fehéred-ik ?). fém (fém-l-ik), 1. fény. fény (fény-el, fény-l-ik, fém-l-ik, fény-es). Tam. 1. min (lumiére, éclat, chose brillante etc., minmi- briller, minn-al minnndal nom. v. s syn. min-ungu-); 2. min étoile, poisson, cf. meny-hal), meni (splendeur, éclat, lustre 2. corps, forme); 3. pon (or: lustré, éclat, splendeur) etc. fér- (bele-fér- — bele-megy, fér-k-ez-ik). Tam. pűru- (entrer, syn. pugu- 1. bu vagy bú). fér-cz (íérczel: für-m-öl pro füröm-öl). Tam. pur-ei'- (coudre, ravauder, rappiécer, tresser, tisser). fér-d-el- (cf. szel és szel-del: szék. — elapróz, darabol). Tam. piri'- {pir ittál: séparer, diviser, partager etc.). fér-eg (férg-es || per-ge || por-va). Tam. pitrlu, tulu puri (ver, mite, vermisseau; purlié- étre mangé, rongé des vers, les vers se former . . . pourrir etc. ; purlu-kkei, purlu-ttal, purluppu nom. v.). férj. Ha e szó magában véve = mong. ere (vir, maritus), t.-tat. er, ir id. szókkal, nem világos, hogy mire való a férj-fiju, összetétel. Az egyik classicus tam. szó véltéin (ami, amant, mari, époux) a vél- (désirer, souhaiter, se marier) igéből való. Csaknem syn. a puri- (désirer, souhaiter, aimer, «faire, produire») ige, a melyből származik a pur-usan, purudan ser. purusa (vir, maritus) szó. fésű (fésü-1, szék. fűsü, fűsű-1). Kann, bácani (a comb, fésű V bácu- to comb). A tulu barcu (to comb, barcane a comb) alak a tam. váru (peigner, arranger) igére vezet. Az eredeti 7^-es alak a bár-cs (cnicus: bogács) fésű növény nevére emlékeztet, fészek (fészk-el). A tulu pattu (a nest) a tam. pattam (lit, couche, litiére des animaux) szónak felel meg, ez pedig a padié- (se coucher) igéből való, a melyből a padukkei (lit, repos, litiére pour les animaux) képzet még jobban megfelel, de legközelebbi a kann, pásige (a bed) a hogy nevezik az ágyat is. fi fi, fi, (fiu rég. fial is, fia-tal és fijatal, fia-dz-ik II fió-k, fió-ka). Noha a tam. pilléi (mellékalak mulei, muleiyálé) a magy. szó minden jelentésével bír, mégis a rég. fial és fia-tal alakoknak megfelelő paidal, paiyal (garcon, gamin, jeune garcon \pai- verdix, zöldül, virul, cf faj-) alakot tartom sequivalensnek. A fi összevont alaknak megfelelőt látom a tam. pi (frére cadet, öcs, tehát a fiatalabb : cm-bi mon frére cadet, tambi: öcscsük), sattam-bi (maitre d'école tkp. szabály- vagy minta-fi az iskolában) és attam-biy-án (mari de la soeur ainée) félékben. NB. Az ostják pog előbb a mong. baya, bo;oni (petit vagy a tuda mukk (enfant) szótársa, a finn pojka t pedig a svéd pojke angol boy szóhoz sorozzák s így nem idevaló. ficz (ficza, ficza-m, ficzam-od-ik II bicz-ak, biczak-ol, biczak-l-ik || bicsak-l-ik inv. czibakol).