Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 2. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/2

ELSŐ RÉSZ - NEGYEDIK SZAKASZ. Tamul (dravida) tanulmányok - MÁSODIK RÉSZ. Alaktan

Simuló szók. 115 56. §. VERSPÓTLÓ SZÓK (aseinireigal). Ezen jobbára ma már értelmetlen szókat három osztályba sorolhatni, az első osztályba vehetni a következő tiz szót, a melyek a költői nyelvben az ige 2-dik személyéhez járulnak, mint a magyarban pl. a sza, sze, csak, má(n): 1. miya, pl. kél vagy kénmiya hall-d már ! (?) | 2. iga: kán-iga, nézd csak (cf. rég. magy. akar-j-h, néz-j-h, a mi akar-i-h, néz-ihli is lehetett és cf. a tam. optativus) | 3. mó, pl. un-mő, egy-él (má ?) | 4. madi: sei-, sen-madi szállj vagy szaladj | 5. attei: solliyar-attei nin veguli, mond csak a te heved (haragod) | 6. ittei id. | 7. várliya, pl. kániya várliya, nézd (? ó áldott) | 8. rnála (múlólag) | 9. ví (vég?) | 10. yárla. A második osztályba tartozók minden személy után jöhetnek s jobbára értelemmel birnak, 1. pólum hasonló, úgy látszik | 2. irundn léve | 3. ittu adva, téve | 4. anVn akkor, azon nap | 5. inTu e nap, ma, ekkor | 6. ál a) val, vei, ß) igen | 7. attu határosság I 8. ninTu pro nildn, állva | 9. tán maga, éppen | 10. tám maguk. A 3-dik osztálybeliek csak a magasabb irályban fordulnak elő : yá, ká, pivá, pil'akku, aró, pó, mádu, igum, sin, kurei, orum, mannő,. mádó. Ki tudja ha egykor nem voltak-e ezek is jelentéssel biró szók ! 57- §• INDULATSZÓK. Asső, andó (bámulat és sajnálat). ammá (ejnye ! bámulat). amma (haj ! figyelmeztető). annő (bámulat és sajnálat). á, áa (vágy, fájdalom, bámulat). é (fölkiáltó, hivó). ée (megvető). aiyo (sajnálat, bámuló). aiyo, nnakkaiyó! (jaj neked !). 0 (oh, ó be kár !). óó, ógő (öröm, sajnálkozó) kii, kűgá, kügú (félelem). sí, síssí, sísí (megvető, elriasztó). síssi-bó (takarodj !). tű (marhamegállító). té (marhahajtó).