Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 2. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/2

ELSŐ RÉSZ - NEGYEDIK SZAKASZ. Tamul (dravida) tanulmányok - MÁSODIK RÉSZ. Alaktan

I 10 Második rész. 28. §. A VISSZAHATÓ IGÉK. Ezen alak a Tamul-féle nyelvekben összetétel által fejeztetik ki. Nevezetesen a tamulban a múlt gerundium után a kol, kollu- ige rendesen ragoztatik, a mely összetétel által nemcsak a vissza-, hanem a kölcsönös-hatás is érthető, pl. adé- (üt), adittu-kollu (ütött vesz, üti magát vagy üt a maga számára, ver-e-ked-ik, cf. üt-köz-ik). A telenguban a komi (vesz) s a tuluban komi vagy 01111 (vesz) igével hasonlókép járnak el. A kannadában a kollu különösen a miveltető igékkel gyakori használatú, pl. kaluhu(kel), kahih-isu (kel-esz-t = kül-d), kahihisi kollu (magát küldeti, elbocsájtatja). Észrevétel. A magyar visszaható képző kod, ked (koz, kez) a inos-a-kod-ik, sir-ánko-zik, nyil-at-koz-ik, ver-e-ked-ik stb.-félékben nagyon a Tamul kol-féle önálló igének mutatkozik. A hangtanból tudjuk mily változékony a cerebralis / s láthatni a kol-, kondu, kond-irié- kod-iné- (id.) összetett, de hasonló jelentésű alakjából. Aztán lehetséges, hogy a kondu, kodu múlt idő képzős alak jutott érvényre, a mint sok esetben történt a tamulban is. 29. §. IGERAGOZÁS. Igeragozás a tamulban, valamint a többi testvérnyelvekben is kettő van : állító és tagadó. Minden állító ige egy ragozást követ s az előforduló eltérések hangtani alapúak. A tagadó igeragozás szintén nagyon egyöntetű. 30. §. MÓD. A tamulban a következő öt módot vehetni föl : 1. Jelentő mód (indicativus, káttalvidam. 2. Parancsoló (imperativus, évai). 3. Óhajtó (optativus, viyaiigól-vidam). 4. Föltételező (conditionalis). 5. Ellentétező (adversativus). 31. §. IDŐK. A jelentő módban van három egyszerű és ugyanannyi összetett idő : jelen, múlt, jövő vagy helyesebben aoristus. Minden időnek van participiumja, nomen appellativumja és igeneve. 32. §. ÁLLAPOTJEGYZŐK. A gerundium (vinei-y-essam) a tamul nyelvtanírók szerint háromféle: 1. nigarlgála-vineiyessam jelen idejű állapotjegyző, a melyet az európai írók infinitivus-nak neveznek, de a mely megfel a k.-tatár «-végű gerundium continuitatis-nak és a magyar -va, -ve végű igehatározó állapotjegyzőnek ; 2. a iranda-gála-vineiyessam, múlt idejű állapotjegyző, a mely megfelel a k.-tatár kapcsoló állapotjegyzőnek (gerundium copulativum) és a magyar -ván, -vén végű állapotjegyzőnek ; 3. edir-gála-vineiyessam (jövő idejű állapotjegyző), a melynek többféle alakja van, s a mely jelentésre nézve a mongol -ra, -re végű állapotjegyzőnek felel meg.