Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 2. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/2

MÁSODIK RÉSZ - ÖTÖDIK SZAKASZ - Dr. HILBER ViNCZE (fordította dr. LENDL ADOLF): Szárazföldi most élő és diluviumbeli csigák

Pupa. 749 Pang-kong tava környékéről ismerteti (Centralas. Moll. pag. 28.). PFEIFFER-CLESSIN ellenben csak Közép-Európát és America borealis-t mondják a nevezett faj termőhelyének. Termőhelyei: Kan-szu tartománya, Kun-csang-fu városa; lösz? (1 példány.) Ku-lang-szhicn városa a Nan-szan hegység északi oldalán. Fiatalabb lösz. (7 példány.) Hoj-ning-szhien városa. A hegyoldalak löszében. (2 péld.) Pupa (Pupilla) Aeoli, HILBER; 1883. (IV, tábla, 17. ábra.) Nagy átmérője i'/

2 mm. Magassága y/

2 mm. Kis « i mm. A héj igen kicsiny, hengeres ; köldöke szűk és félköralakú ; a héj rendkivül finoman csíkolt, 6 kanyarulata domború. Példányom felső két kanyarulata feketés, a többi fehér. A héj szája inkább köralakú ; peristomja belül megvastagodott és hátra fektetett. A száj széleit összekötő callus alig észrevehető, vékony ; rajta, közel a száj jobboldali széléhez, erős fog látható. E fog alatt erős parietalredő van. mely a héj belsejébe vonul és nem közvetlenül a fog mellett ered. A száj jobboldali szélén, körülbelül közepén, belső ajakán kis dudort mutat, melynek kivül látható kis mélyedés felel meg. Határozott torokredője is van. Termőhelye: Kan-szu tartományban, Hoj-ning-szhien városa a begyoldal közelében fekvő löszből (1 péld.) Nevét a lösznek seolikus keletkezésére való tekintettel adtam. Pupa (Pupilla) Cliinensis, HILBER; 1883. (IV. tábla, 18. ábra.) Nagy átmérője vl

2 mm. Magassága 3 mm. Kis « 1— mm. A héj igen kicsiny, hengeres ; köldöke igen szűk, köralaku ; rendkivül finoman csíkolt ; 6 kanyarulata igen domború. Példányom színe fényesen barnás. A héj szája tompaszögű ; határozott callus következtében egészen folytonos ; a peristom fehér, nagyon megvastagodott és a felső széle közeléig hátra fektetett. A száj jobboldali falán fogszerű kidudorodás és egy határozott parietal redő látható. A héj nyaka (cervix) redőnek nyomát sem mutatja. Termőhelye: Kan-szu tartomány, Lan-csou-fu városa. Lösz? (1 péld.)* Pupa (Pupilla) Richthofeni, HILBER; 1883. (

I

V- Lábla, 19. ábra.) Nagy átmérője W

2 mm. Magassága 3 mm. Kis « 1— mm. A héj igen kicsiny, hengeres ; köldökrése igen szűk ; a héj rendkivül finoman csíkozott ; 6 kanyarulata domború. Példányom színe fényesen sárgásfehér. A száj alakja elmetszett-ovális ; callusa jól fejlett, épen úgy széle is, mely belül megvastagodott és hátra fektetett. Látható rajta egy gyenge parietal redő ; a száj külső falán egy gyenge fog nyoma látszik és elég mélyen bent egy erős columellar-fog. A héj nyakán igen' gyenge dudor van. Lan-csou-fu környékére vonatkozólag szíves volt LÓCZY úr engem arról tudósítani, hogy nagyon bajos volt eldönteni azt, vájjon az ott talált csigák recens példányok-e, vagy pedig diluviálisok. «Lancsou fu környékén s tőle nyugatra, úgymond, a lösz szemünk láttára képződik Ennélfogva az a kifejezés, hogy .löszből való' (amint a jelző czédulákra irtam volt) csak azt jelenti, hogy az illető tárgyat a löszterületen gyűjtöttem.»