Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 2. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/2

ELSŐ RÉSZ - NEGYEDIK SZAKASZ. Tamul (dravida) tanulmányok - MÁSODIK RÉSZ. Alaktan

I 10 Második rész. 8. Udciya (biró), a genitivusnak körülirója szintén képez mellékneveket, pl. námamudeiya (névvel biró, neves, nevezetes). 9. ulla (ul, wul, rég. magy. vol- hiányos ige participiumja, való valamivel biró) nominativus vagy néha locativus esetben álló névszókból sok egyszerű és összetett melléknevet képez, pl. panam-ulla (pénzes, pénzzel biró), malci-y-il-ulla (hegyi tkp. hegyről való), nedun-gai-y-ulla (nagy kézzel biró = nagykezű). 10. úrra (yira- ér, ige mult participiumja) az előbbivel egyszerepű. 11. áiiá (lett, ágit- rendetlen ige múlt participiumja) az ulla-val némileg hasonló mellékneveket képez, de sokszor a két képzet közt nagy különbség van, pl. panam-ulla (pénzes, pénzű), kál-nadei-y-ána (gyalog járás-ú), karupp-ána (fekete, kaViippu feketeség), vcn-mci-y-ána (fehérségű — fehér, vei fehér). Az utóbbi három példához hasonlókban ána helyett ulla-1 nem használhatni. Jegyzet. A mei és ppu végű abstractivumokból az ána-val képzett melléknevek használata egészen a tulságig megy a jelenlegi iratokban. Hogy mi szükség van a karúm, kariya, kár (fekete) melléknév mellett a kaVupp-ána képzetre vagy a perum, periya, per (nagy) mellett a peru-mei-y-ána-té\ékre, azt alig lehet érteni. 12. éVTa (pro él-da illett, illő). 13. uriya (vonatkozó, tartozó). 14. adutta (hozzátartozó) múlt idejű participiumok dativusban álló névszókból szintén sok melléknevet képeznek. 15. ponTa {pőlu-: hasonló). 16. nivcinda (telt, mong. nere-) múlt idejű participiumok nominativusban álló névszók után szintén melléknévképzőkül szerepelnek. 17. takka (tagu- múlt participium) méltó, -ható, -hető. 18. tagáda (participium negatívum) -hatlan, -hetlen jelentésű mellékneveket képez az a végű gerundiumból. 19. illáda {il nincs participiumja, -talan, -telen nélküli. 20. aVVa vagy atta {aVu- szüntet, múlt participiumja), -talan, -telen, -atlan, -étlen és 21. iVanda {iVa- mult, haladott), szintén -talan, -telen magyar képzős mellékneveknek megfelelőket képeznek. 22. alláda {al, alla nem olyan participiumja), pl. sévagan-alláda (a katona nem lévő, civilis); guru-v-alláda (a pap nem lévő, laicus) stb. 23. -kűdumána (ható lett), a végű gerundium után -ható, -hető jelentésű mellékneveket képez, pl. suvei-ppadu-tta-kkűdum-ána (iz-letes-ít-hető). 24. aneiya vagy anna (hasonló), pl. pál-anciya morli (tejhez hasonló édes szó). 25. A szinmelléknevek ila, ilam (gyenge), konsam (kevés) szók előtétele által kicsinyíttetnek, pl. ilam-bassci-ána (zöldes, tkp. gyenge zöldség-lévő). A társnyelvek közül a telenguban a ti melléknévképzőn kívül előfordul az i, pl. kun-i (púpos, kunu púp), a mely a székely nyak-iban lévő i-re emlékeztet. A kannadaban áda (lett), ulla (való) a legáltalánosabb melléknévképző. Ezeknek megfelel a kudaguban ánu (lett) és ulla (való). A többiek melléknévképzőjéről a források hiányos volta miatt nem szólhatunk. MELLEKNEVEK FOKOZASA. Valamint a török, mongol, mandsu és japán nyelvekben a melléknévnek fokraga nincs, épp úgy nincs a tamul-féle nyelvekben is. (L. a körültekintésnél a jegyzetet.)