Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 2. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/2

MÁSODIK RÉSZ - ÖTÖDIK SZAKASZ - Dr. HILBER ViNCZE (fordította dr. LENDL ADOLF): Szárazföldi most élő és diluviumbeli csigák

738 Buliminus. A héj vastag, balra kanyarodott; az első négy kanyarulat kúpot formál, a követ­kezők együttvéve hengert ; ennek következtében a Pupa alakjaira emlékeztet ez a héj. A csúcs tompa ; a köldökrés mély ; a növedék-vonalak igen finomak ; a héj szine, az egyes helyeken megmaradt színből következtetve, barnás ; a varrat alatt végig vonul egy fehér, keskeny szalag. A kanyarulatok laposak, a varratok kévéssé mélyek ; a kanya­rulatok száma 9. A héj szája ferde a héj tengelyéhez képest. Vékony callus köti össze a száj széleit, mely callus a peremszéli pontokon megvastagodott. A száj széle kissé vissza­hajlított. Termőhelye : Keleti Tibetben a Kin-sa-kiang folyóterületén, Ratang völgye. (7 pél­dány.) Elő alak. Bulitninus ( Napaeus) Pantoensis, HILBER; 1883. (III. tábla, 9. és 10. ábra.) (9. ábra.) Nagy átmérője 10 mm. A száj magassága 10 mm. Kis « 8 mm. « « szélessége 6 mm. Magassága 24 mm. A héj kúpalakú, meglehetős erős, áttetsző ; csúcsa tompa ; köldökrése mély ; elég határozott növedék-vonalak borítják a héjat; a héj színe fehér, egy vagy több gesztenye­barna szalag látható a kanyarulatokon, de a legtöbb példány utolsó kanyarulatán hiányza­nak e szalagok. A kanyarulatok száma 7, kissé domborúak ; az utolsó kanyarulat alapján tompán gerinczeit; ez a gerincz félkör alakjában körülfogja a köldökrést. A varratok kevéssé mélyek ; a kanyarulatok kissé hirtelenül szélesbiilnek és közülök az utolsó a héj szája közelében felnyúlik elég feltűnően. A száj ovális és a tengelyhez képest ferde ; felső szög­letében gömbös megvastagodást mutat a callus ; a száj jobboldali szélének felső végén kicsiny árok látható. A száj baloldali széle folytatódik a megvastagodott callusban. A peri­stom köröskörül visszahajlított. Termő helye : Keleti Tibetben, Panto. (25 péld.) Elő alak. Buliminus (Napaeus) Róczyi, HII.BER; 1883. (III. tábla, 11. és 12. ábra.) Nagy átmérője 7 mm. A száj magassága 8 mm. Kis « 6 mm. « « szélessége 6 mm. Magassága 22 mm. A héj elég vastag, áttetsző, majdnem hengeres ; csúcsa legömbölyített ; köldökrése igen mély ; a növedékvonalak oly gyengék, hogy a héj, szabad szemmel nézve, simának látszik. A héj színe, úgy látszik, barnás. A kanyarulatok száma 8, kevéssé domborúak, csak kissé szélesbülnek ; a varratok elég mélyek. A száj ovális, a tengelyhez képest ferde ; a száj széle belül megvastagodott, visszahajló. Határozott callus köti össze a száj széleit. Termőhelye: Kiang-szu tartományban, Csing-kiang-fu. (4 élő péld.) A leírt faj közeli rokona a következőknek : Buliminus obesus HEUDE, B. Canton PHIL., B. pallcus HEUDE, melyekről HEUDE (p. 52.) azt mondja, hogy ha közös termő­helyök volna, egy fajnak tekinthetnők azokat. Az én példányaim között van három olyan, mely még csökkenti a B. obesus és B. Lóczyi közötti főkép a- héj alakjában nyilvánuló különbséget. Egyet ezek közül le is rajzoltam (12. ábra.) Két syriai faj : Buliminus Sidoniensis FÉR. és B. Syriacus PFEIFFER szintén igen hasonlít az első tekintetre a leírt fajhoz ; de mindkettőnek a tengelye redős, azért a Pctraeus sub-genusba soroltatnak.

Next

/
Thumbnails
Contents