Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 2. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/2
MÁSODIK RÉSZ - ÖTÖDIK SZAKASZ - Dr. HILBER ViNCZE (fordította dr. LENDL ADOLF): Szárazföldi most élő és diluviumbeli csigák
734 Helix. Termőhelyei: Hu-peh tartományban, Szie-ho völgyében, a folyó partján, sziklákon, (ló példány.) Sen-szi tartományban, a Vej-ho völgyében, Szingan-fu városa, löszfalakon, löszben és elevenen. (162 példány.) Sze-csuen tartományban, Kvan-juön-szhien-tői északra fekvő szakadékban. Sziklákon és falakon. (25 élő példány). Mindezek Lóczv gyűjtései. Ezeken kívül : Észak-Khinában: Ninghai, mellett a nagy fal kövein. (MARTENS.) Közép-Khinában, Vuszung Sang-hai mellett (LARGILLIERT, PHILIPPI, DEBEAUX). MARTENS kétségbe vonja ezeknek az adatoknak helyességét, mert ez a termőhely alluviumban fekszik, a csiga pedig köves területeken él. Minthogy RICHTHOFEN ezt a csigát löszben találta (amint maga MARTENS is megemlíti) és újabban LÓCZY is löszben és lösztalajon gyűjtötte, nincs többé okunk a kétely további fentartására. Rokonságát és helyét a rendszerben (subgenus) MARTENS ismerteti.* Helix subinissa, DESH. (II. tábla, 13. és 14. ábra.) Nagy átmérője 10 mm. Magassága 7 mm. Kis « 9 mm. 1873. Helix submissa DESH. DESHAYES, Nouv. Arch, de Mus. Rull. IX. pag. IT . T. 2. fig. 30—32. 1882. « « « HEUDE, Note Moll. terr. Fleuve bleu. pag. 30. pl. XIV. fig. II, I LA. Héja lapos, barnás; köldöke tág. A skulptura sűrű bordácskákból és már puszta szemmel is látható elszórt szemecskékből áll. Spirája (tornya) alacsony, a kanyarulatok száma 5 1. / 2 (DESHAYES és HEUDE szerint 6, HEUDE rajzolója azonban csak 5-öt rajzolt). Az utolsó kanyaiulat majdnem a héj szájáig gerinczeit. A száj szélei élesek. A legtöbb példányom típusos ; egynémelyik azonban magasabb és ezek közül lerajzoltam egyet (14. ábra). Termőhelyei: Sze-csuen tartományban, Csing-tu-fu városa. Elevenen, falakon. 400 m. a t. sz. f. (61 péld.) Kvan-juön-szhien. Sziklákon 3 eleven példány. (Lóczv gyűjteménye.) Kvei-csou és Sze-csuen tartományokban (HEUDE). Keleti Tibetben Mupin vidéke (DESHAYES). Rokonsága: DESHAYES szerint rokona az európai H. villosa DRAP. Subgenus: PFEIFFER-CLESSIN a H. submissa-t és a II. villosa-t következőképen osztja be : Subsectio Trie hí a. Sectio Hygromia. Helix (Vallonia) pulchelliila, HEUDE. (II. tábla, 15. és 16. ábra.) 1882. Helix pulchellula HEUDE, Moll. terr. Fleuve bleu. p. 20. pl. XIII. fig. 17. Nagy átmérője 2 x/ 2 mm. Magassága 1 mm. Kis « 2 mm. A héj lapos, fehér, rajta finom, kiemelkedő csíkok látszanak; köldöke tág. A spirája alacsony; a kanyarulatok szánra 3 J/ 2 (HF:UDE szerint 3). A héj szája ferde, felső széle észrevehetően lehúzott. A peristom belül megvastagodott és kissé hátrahajló. Termőhelyei: Kan-szu tartományban a Hoang-ho völgyében, Lan-csou-fu városa A folyómeder löszterraszain. (7 élő péld.) A Nan-san hegység északi lejtőin, Ku-lang-szhien városa. A völgy fiatalabb löszében. (2 péld.) * Preuss. Exp. Ost. As. Zool. II. p. 49.