Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 2. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/2

MÁSODIK RÉSZ - ÖTÖDIK SZAKASZ - Dr. HILBER ViNCZE (fordította dr. LENDL ADOLF): Szárazföldi most élő és diluviumbeli csigák

Helix. 731 szerint lényegesen csak abban tér el, hogy egyszínű barna, szalag nélküli. Rokona továbbá a Hclix Pnmeana GROSSE,

1 mely a színezésben hasonló módon tér el, de egyszersmind héja magasabb és szája felső széle nincsen lehúzva. H. Hidalgoiana GROSSE,

2 egy oceaniai faj, különösen alakjára nézve hasonlít nagyon a leírt fajhoz, de egyszínű barna és felső szája széle nincs lehúzva. Hclix conella AD.3 (Japan) kisebb; H. trichotropis PFEIFFER + (Sanghai) és H. inopinata DESH.5 pedig egyszínűek és magasabbak. Subgenus: MARTENS

6 a leírt fajhoz hasonló, lapos, gerinczes khinai fajok számára a Plectotropis subgenust alapította. Helix Mencii, HILBER; 1882. (II. tábla, 5—7. ábra.) Nagy átmérője 21 mm. Magassága 13 mm. Kis « 17 mm. A héj lenyomott-gömbölyded, sárgás szinű, barna sugárvonalakkal és két barna szalagja van; köldöke elég tág. A növedékvonalak határozottak. A spirális barázdák olyanok, mint az előbbi fajnál. A spira igen alacsony kúpalakú; az apex kissé domború. A kanyarulatok kevéssé domborúak, számuk 5 V

2; a varratok mélyek. Az utolsó kanyarulat gerinczeit, de gerincze eltűnik a száj közelében. A héj szája ovális, ferde, felső széle lehúzott, a peristom nagyon visszahajlított; vékony callus köti össze a száj széleit. Termőhelyei: Kan-szu tartományban, Hoang-ho völgye, Lan-csou-fu város, löszből álló folyóterraszokon. (1 élő péld.) Szining-fu városa. Magaslatokon körülbelül 2500 m. a tenger színe fölött, löszből álló folyóterraszokon, a felületen. (13 élő péld.) Szining-fu és Tonkerr. (8 élő péld.) Csung-po-szhien. (2 péld.), löszben (?) vagy élő (?); úgy látszik, recens példányok. Keleti Tibetben, Panto. (7 élő péld.) Rokonsága: A leírt faj közeli rokona a H. Buddháé, melytől csak annyiban különbözik, a mennyiben kevésbbé lapított és gerincze nem oly éles; ennek következtében külső alakja is más. Ez a két faj különböző helyeken fordul elő és csak egy közös termőhelyük (Lan-csou-fuJ van. A szinek elfakultsága következtében több példányt kellett lerajzoltatnom, hogy valamennyi jellemvonás előtűnjék. Subgenus: A leírt faj Helix Buddháé és Hclix Gredlcri között áll; utóbbival a következő faj köti össze. Ennek következtében a leírt faj egyszersmind átmenetet képez a Plectotropis és a Fruticocampylaca subgenusok között. Helix Mencii, HILBER, var. (II. tábla, 8. ábra.) Nagy átmérője 21 mm. Magassága 13 mm. Kis « 19 mm. Csak abban különbözik az előbbi fajtól, hogy gerincze alig észrevehető. Termőhelyei: Kan-szu tartományban, Csung-po-szhien városa. (5 példány.) Elő alak (a héj minősége után ítélve.) Sze-csueu tartományban, Ta-czien-lu városa. Hegycsúcson, körülbelül 3500 111. magasságban a t. sz. f. Élő példányok. 1 Journ. Conch. 1866. p 57. 2 Journ. Conch. 1866. XIV. p. 56. pl. I. fig. 2. 3 PFEIFFER, Conch. Mitth. I. p. 98. tab. XVIII. fig. 8-12. 4 Ib. pag. 97. Tab. 18. fig. 13-15. 5 Nouv. Arch. Bull. IX. pi. 2. fig. 3—5. Preuss. Exp. p. 42.