Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 2. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/2

MÁSODIK RÉSZ - ÖTÖDIK SZAKASZ - Dr. HILBER ViNCZE (fordította dr. LENDL ADOLF): Szárazföldi most élő és diluviumbeli csigák

724 Helix. MARTENS* tárgyalja a Helix Yantaiensis nevű fajt két másikkal együtt, melyeknek szája széle szintén fogazott, anélkül azonban, hogy ezeket valamelyik csoportba beosztaná. Helix pulveratricula MARTENS. (I. tábla, 4. ábra.) 1882. Hclix pulveratricula MARTENS, Ueb. centralas. Moll. Mém. ac. imp. des sc. d. St.Pétersb. XXX. p. 17. Tab. II. fig. 19. 1882. Hclix Loczyi HILBER, Recente u. im Löss. gef. Landschn. aus China. Sitzungsber. der k. Akad. der W., mathem.-naturwiss. Cl. I. Abth. pag. 329. Tab. I. fig- 4Nagy átmérője 8 mm. Magassága 6 mm. Kis « 7 mm. Köldöke igen szűk, mély, félig befedett; alakja nyomott; színük többnyire fehér, némelyek barnásak; lehet, hogy a rendelkezésemre álló példányok színüket vesztették, vagy pedig utólagosan barnultak meg egyesek. Felületükön sűrű és elég erős bordák láthatók. A spira (torony) alacsony; a csúcs kevéssé domború és mint az első kanyarulat, sima és fényes. A kanyarulatok száma 5V2. Az utolsó kanyarulat nagyon domború; szája majdnem kerek; a peristom belül megvastagodott, kihajló és a columellar-széle közelében kissé kidudorodik. Ez az utóbbi dudorodás nincsen meg minden példányon. A callus igen vékony, hártyaszerű. Termőhelyei: Sen-szi tartományban Ta-fu-cze falu és bucsújáróhely, 8 péld. Kan-szu tartományban Kun-csang-fu városa, 89 péld. lösz. Hoj-11 ing-szhien, 18 péld. hegyold. lösz. An-ting-szhicn, Hoang-ho és Vej-ho vízválasztója felé vezető mélyutakon 5 péld. lösz. Lan-csou-fu városa, 2 péld. Lan-csou-fu városa. 3 péld. élő vagy löszben (?). Szining-fu környékén, a magaslatokon, körülbelül 2500 méter a tenger színe fölött, a lösz felületén található. 1 péld. löszben (?). Rokonsága: Az eddig ismert fajok közül a Hclix pulveratricula legközelebbi rokona a Hclix Semenowi MARTENS,** melyet Tian-san-hzn találtak. Ez a faj azonban nagyobb (diam. maj. 10

1/

2, min. 9

:/

2, alt. 8—9 mm.), köldöke is nagyobb és nincs befödve. Ezekben vannak az eltérések ; ellenben megegyeznek egymással alakban, csikozatban, a szájnyílásban és abban, hogy a peristomon kis dudorodást viselnek.*** Ez a dudorodás azonban, úgy látszik, csak kivételesen van meg a //. Semenowi héján, mert az auctorok nem említik meg és nem is rajzolják le. Subgenus. MARTENS a H. Semenowi nevü fajt Fruticicola alnembe sorozza, PFEIFFER-CLESSIN pedig a Xerophila csoportba. Míg MARTENS e faj leírását már 1882 októberben közölte, én csak egy hónappal későbben, t. i. 1882 novemberben tettem közzé leirását. Ennélfogvn MARTENS elnevezését illeti az elsőség. * Preuss. Exp. p. 49. ** Mal. Blätter. 1864. XI. pag. 115. tab. III. Fig. 6-8. PFEIFFER, Mon. Hei. viv. V. 1868 p. 203. FEDTSCHENKO, Reisen in Turkestan, Mollusken, p. 16. tab. I fig. 12. MARTENS, Uebersicht d. v. Herrn v. O. FINSCH und d. Grafen zu WALDBURG-ZEIL in Sibirien esammelten Mollusken, Sitzungsber. Ges. naturf. Freunde. Berlin 1877. P- 24

xPFEIFFER-CLESSIN, Nomencl. Hei. viv. 1881. p. 127. Sect. Herophila, Subsect. Heliomanes MARTENS, Conchol. Mitth. I. 1881 p. 14. tab 4. fig. 10—13 («Fruciticola».) *** M

ARTENS

, (Mal. Bl. 1864) azt mondja: A két példány közül az egyik valamivel magasabb és columellar-szélén, belül, ferde dudorodása van, a miben a H. candidula-hoz hasonlít.