Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 2. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/2

ELSŐ RÉSZ - NEGYEDIK SZAKASZ. Tamul (dravida) tanulmányok - FÜGGELÉK

IW B khh ' í • - >, I • • '44;... 1 : 1 ' V I 5. Általában véve a tagok (kategóriák) gyakorisága az arithmetikai közép felé növekszik, a mint ez a «valószínűség törvényének» megfelel ; jóllehet a két (a — és a +) félben nem teljesen egyaránt, a mint ezt a «valószínűség törvénye» követelné. Az arithm. középhez legközelebb álló 3 tag gyakorisága, a kisebb (—) értékű félben : 31, 36, 40, a nagyobb ( + ) értékű félben pedig : 22, 16, 24. 6. Az arithmetikai közép kategóriájának (76* 92 — 77 • 91) a gyakorisága az egész sorozatban a legnagyobb, t. i. = 43. E sorozat arithm. középje tehát nemcsak centrális (közép) helyet foglal el, hanem egyszersmind a legnagyobb gyakoriságot is felmutatja ; miért is e sorozat arithm. középértéke mind a qualitásra, mind pedig a quantitásra nézve a «valószínűségi törvény» értelmének megfelel. 7. A mi sorozat tagjainak (kategóriáinak) az arithmetikai középtől való «gyakorisági különbségeit» t. i. a valószínűségi számításban ú. n. «eltéréseit» illeti, úgy legott feltűnik : hogy az arithm. középhez közelebb álló tagok gyakorisága sokkal nagyobb, vagyis a valószínűségi számítás szerint a «kisebb eltérések» sokkal számosabbak, mint az arithm. középtől távolabb álló tagok gyakorisága; vagyis a «nagyobb eltérések» sokkal kisebbek, a mint ez a «valószínűségi törvény» értelmének megfelel. Könnyebb áttekintés kedveért, oszszuk fel a «tagok gyakoriságának» vagyis az «eltéréseknek» a sorozatát mindkét (— és +) félben három-három arányos részre, úgy legott észrevehetjük egyfelől a «nagyobb eltérések» csekélyebb s a «kisebb eltérések» nagyobb számát. így a — félben: 1. a nagyobb eltérések, t. i. a 63-92 -64-91, 64-92—65-91, 06-92—67-91, 66*92 - 67-91 és 67-92 — 68-91 tagok gyakorisága összesen = 6 ; 2. a középszerű eltérések t. i. a 68-92—69-91, 69-92 70-91. 70-92—71-91, 71-92—72-91 gyakorisága = 80; 3. a kicsiny eltérések t. i. 72-92 -73-91, 73*92—74-91, 74-92—75-91, 75-92—76-91 gyakorisága = 141. Nemkülönben a -f félben : 1. a nagyobb eltérések, t. i. a 85-92 86-91, 86-92—87-91, 87-92—88-91, 88-92 — 89-91 és 89-92—90-91 gyakorisága = 18 ; 2. a középszerű eltérések t. i. a 84-92—85-91, 83-92—84-91, 82-92—83-91 és 81-92 82-91 gyakorisága = 53; 3. a kicsiny eltérések, t. i. 80-92—81-91, 79*92—80-91, 78-92—79-91 és 77-92 78*91 gyakorisága = 78. Ha ez eltéréseket a sorozat mindkét felében az egyes kategóriák szerint összeadjuk és ha ez összegek percentuális nagyságát kiszámítjuk, úgy a következő nevezetes eredményre jövünk : a) Nagy eltérések gyakorisága = 24 = 6' 38 °/

0 b) Középszerű eltérések gyakorisága = 133 = 35-37 « c) Kicsiny eltérések gyakorisága = 219 = 58-24 « Összes éltérések gyakorisága = 376 = 99-990/0 A mint tehát láthatjuk az összes eltéréseknek több mint a fele t. i. 219 (az összes eltérések fele = = 188) az egész sorozat belső harmadán belül (t. i. 72-92 és 81-91 kategóriákon belül) esik ; s így itt egy oly sorozattal van dolgunk, a hol a «valószínűségi számítást» kielégítő eredménynyel alkalmazhatjuk. Sőt a sorozatnak csekély hézagosságát, s az eltéréseknek kis ingadozását tekintve, e sorozat alkalmasabb képet nyújthat az ú. n. «közép typus»-ra vonatkozólag, mint ama sorozatok, a melyeket csupán csak egyetlen egy «emberfajtán» belül, t. i. az ájnóktól nyertünk. Igaz, hogy itt a sorozat «valószínű eltérése» t. i. r — 3- 15, általában véve valamivel nagyobb, mint az ájnók agyának három dimensiójára és koponyajelzőire vonatkozó sorozatoknál ; de a mit különösen DR. STIEDA úrral szemben kiemelni akarok, ez az : hogy a mint én ezt a «valószínűségi számítás»-ra vonatkozó fejtegetéseimben kimutattam, az r érték nagysága nevezetesen a kisebb értékingadozásokon belül magában véve csak általános felvilágosítást, de semmiféle közelebbi felvilágosítást nem adhat a sorozat természetére nézve. Tény tehát, hogy az r értéke az itt szóban forgó kérdésre nézve, t. i. hogy váljon valamely sorozat egy v. több «typus» («rássz») koponyáiból van-e összetéve, absolute semmiféle felvilágosítást nem adhat. Hisz' az r mennyiségtani lényege, valamint a