Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 2. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/2

ELSŐ RÉSZ - NEGYEDIK SZAKASZ. Tamul (dravida) tanulmányok - MÁSODIK RÉSZ. Alaktan

44 Második rész. I I 12. 9. -avu, pl. 1111-avu (étel-ital ; un- eszik-iszik), kan-avu (pro kan-avu álomlátás, kánlát), cf. vu. -arl (?), pl. id-arl, ad-arl (virágszirom, pétale). Ha mind a két szó nem az udir (lehulló) szónak a változata, akkor e képző az al, ar változata. 10. -aTu, pl. kin-aTu — kén-i (kut, cf. kin-du- creuser ; kinn-am écuelle creuse, kundam trou profond, puits creux, t. tat. göm-, kiim- creuser, magy. hom-oru); midii ru (begy., gorge, gosier). Magyar : kosz-oru, kösz-örü. -an cf. án. Nora. app.-képző. Magyar melléknévképző: oly-an, ily-en, mily-en. -an, pl. ar-an vagy aV-am (erény : al'u- határoz, vág), kad-an (tartozás kada-vcn, debeo, köteles vagyok igéből). -á, pl. virl-á (ünnep, virli- viraszt); kan-á (álomlátás, 1. kan- avu), kin-á (id.); suV-á (czáp-a, suJ'u- szorgos cf. mongol, tsuru-khai id.) cf. a. 13. -ángu, pl. nall-ángu (jóság, nal jó), poll-ángu (rosszaság, pol, poll-á rossz, cf. magy. bal). Magyar: a) ful-ánk, szul-ánk, ßj nyal-ánk, fal-ánk (melléknév). 14. -ám, pl. kurl-ám (foule, assemblée, kurlu- gyűl, mong. khuriya- id.; tarn, kurlu-mu, kurlu-vu id. magyar csűr-hé). Magyar : vill-ám, hull-ám. 15. -áy, pl. kurl-áy (csőr, cső; kurl-i kürt-alaku lenni, cf. kurl-al kürt); crlu-v-áy (ered-et, alanyeset). 16. -áyam, pl. katt-áyam (kényszerítés, kötelezés, kattu- köt). 17. -ár, pl. pug-ár (folyó torkolat,//^«- buv-ik, bele megy), pugu-di id.; pug-ár (köd, felhő), a pug-ei (füst, a fekete) szóval együtt más gyökű. Magyar : kos-ár (cf. kas és köt), fiiz-ér, hin-ár, tölcs-ér (pro tölt-ér). 18. -áram, pl. katti-y-áram (szorongatás, katt-i kötet), ott-áram (nyakasság, ottu- ragad, tapad). -ál pro al, var-ál (arrivée). -álam, pl. nir-álam (nyirk-asság, folyadék, nir nyirok), adi-y-álam (iegy, jel, adi alj, nyom, jegy gyöktől); tay-álam (jó-ság, tay, tayei). Magyar : jut-alom, szer-elem, árt-alom. -álan. Férfire vonatkozó nom. app.-képző, álu- (kormányoz, intéz) igéből. -áli. Ugyanazon igéből, mindkét nemre vonatkozó nom. app. képez. 0. -án. aj Nomen appellativum-képző. ßJ Névszóképző, pl. agarl-án (egér, agarl- creuser), ileiy-án (légy cf. ilci vékony, sovány). Magyar : fosz-l-ány, kal-ány, gör-ény, kör-ény. 1. -ánam, pl. énd-ánam (emel-vény : éndu- emel). 2. -i. a) Nom. app.-képző. Szék. nyak-i, suny-i, játsz-i, les-i stb. ß) Nomen acti-képző, pl. kar-i (szén, karu- brüler, cf. t. tat. kömür szén, köybrűler, tam. káy-); katt-i (kötet, kattu- köt), vaVal-i (tőzeg, mong. argal, varain- szárad). y) eszközképző : katt-i (pro kett-i kés, kett-u-, mong. kliito- t. tat. käs- vág); nár-kál-i (szék tkp. négy-lábu). 13. -idam, aj (hely) jelentéssel a magyar od, ad, oda (On-od, Vas-ad) képzőnek felel meg; ßJ egyszerű névszóképző, pl. katt-idam (könyv-kötés); tapp-idam (erreur, tév-ed-és) pro tapp-idam. -ir, pl. ug-ir (karom, ugu- vakar, karmol), kul-ir (hül-és, kulu- hül). il, aj (ház, hely), pl. kóy-il (isten-ház = templom). ßJ Névszóképző, pl. katt-il (ágy, tkp. kötés-hely, az ősi ágy, a melyet a fákra kötöttek, kattu- köt), mug-il (fel-hő). Cldw. p. szerint mug-iru- (mogor-va) 1924 25