Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 2. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/2

ELSŐ RÉSZ - NEGYEDIK SZAKASZ. Tamul (dravida) tanulmányok - ELSŐ RÉSZ. Hangtan

54 Első rész. 3. y. ká-ngei pro káy-ngei (hév), kán-sori pro káyum-sori (hév-surló = csalán), pissal pro piyssal (ritze, repedek), pássei (pücsök) pro páyssci; tuppn pro tuyppu (táp), per pro peyar (név), vássi pro váyssi (fészi, fejsze, hachette), iyaln- = ein-, olln- (convenir, ill-ik), tam. vísei pro váyisei (?)=magy. baj-usz, tör. b'iy'ig ; áyiVVu — ássu (lett): poyiYVn — possn (ment) stb. a) Tam. muyal — magy. nyúl (hűl). « náyiVu — « nyár (nár). « tuyppu « táp (tuy - manger, tör. tuy-, doy-). ßj Tam. mayirkussu — magy. va-r-kocs. « páyssei — « pücs-ök. « poygci = « bagoj. 4. r. Tam. vaudén pro varu-ndén (jöttem). (( tandén pro taru-ndén (adtam). « nennal pro neru-nal (teg-nap). « pá-ppan pro pár-pp-an (próféta, látnók). « pa-pp-u pro parappu (étendue). « sá-tt-én pro sárttén (zártam). « pissu- pro pírssu- (fercsen, fecscsen). Kan. eradu = tuda eddu (kettő). Tam. erudu — tel. eddu (ökör). « neruppu = tel. nippu (tűz, m. nap). « er nmei — kan. emme (bivaly). « viral = tuda bcl-h, magyar vely, velyk (ujj), hü-velyk (bas-parmak T. tat.). Jegyzet, vattam (gömbölyűség, kerekség) szót a sanserit vívattam-ból származtatják, én pedig a tamul vada- ige származékának tartom ad analogiam ődu -J tam = őttam, tehát vadu-tam = vattam képezve. 5. /. késam pro kilésam (chagrin). U

a — kann, nalige = magy. nyelv (nálv, langue). Tam. maiadu — magy. meddő (máddő, sterilis). Jegyzet. A cerebralis l eltűnésére példa lehet kű-dal pro kulu-dal (hűdeg pro hül-deg). 6. rl (r). tá-ppál pro tárl-pál (verrou, törpítő fél). táv-illei pro tárlv-illei (törpülés nélkül = jobb). erluppu- — kan. ebbisu- (m. ébr-esz-t). erlu-badu— « cppattu (70). korluppu = « ketppe — m. gőböly (kövérJ. karludei — « katte (csacsi). Tam. pö pro podu pro porludu (idő cf. slav. pora). 7. r. kun-sirippu- (sourire) pro kuiun-sirippu (tkp. kurta teréfa, kurta nevetés cf. Man. mio-siri, Lächeln, piczi nevetés). Hasonlók a magyarban : már-on — mán, miért = 7

net, akkó pro akkor, azét pro azért stb. Faggyú — tam. varlukku, vi-rlu-kku (graisse, suif), kossó pro korsó | bossó pro borsó stb. 8. §. A MÁSSALHANGZÓK ELESÉSE A SZÓ VÉGÉRŐL. A végmássalhangzó elesését nem oly könnyű kimutatni, mert sokszor, midőn két azonos szót összevetve az egyik valamely mássalhangzóval rövidebb a másiknál, nem