Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 2. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/2

ELSŐ RÉSZ - NEGYEDIK SZAKASZ. Tamul (dravida) tanulmányok - SZÓTÁRI RÉSZ

492 Az ájnó koponyák sorozati tanulmánya. 5° 5 visszavezetni, úgy a Dr. TARENETZKY munkájában közölt két öreg korú női koponyának (6. súlya = 540 gramm, 16. súlya = 690 gramm) valamint nyolcz öreg férfi koponyának a súlya (18. = 570 gramm, 21. = 585 gramm, 28. = 710 gramm, 32. = 775 gramm, 33.-775 gramm, 34. = 815 gramm, 40. = 935 gramm, 41. = 942 gramm) tetemesen nagyobb, mint a jézói ájnó koponyának a súlya ; és mint curiosumot lehet említeni, hogy a 41. számú öreg férfinak a koponyája súlyra nézve mindjárt a második valamennyi összes felnőtt korú ájnó egyénektől eredő koponyák között. A mint tehát az itt közölt ájnó koponyák súlyai kézzelfogható bizonyságot szolgáltatnak, a koponyasúlyokból sem az életkorra, sem pedig az ivari a sem lehet biztosan következtetni, s itt is tekintettel kell lennünk az «individuális» sajátságokra, mint a melyek az általános szabályok alól való kisebb-nagyobb kivételeket mutathatnak fel. íme most még jobban tűnik ki annak az oka, hogy én a jézói ájnó koponyát illetőleg, miért vagyok olyannyira tartózkodó, annak életkorát és ivarát közelebbről meghatározni. Ezek előrebocsátásával lássuk már most, miféle közelebbi eredményekre vezethetnek ama sorozatok, a melyeket én a Dr. TARENETZKY úr munkájából az ájnók életkora és ivara szerint összeállítottam. Ezen csoportosítás azért szükséges, mert a mint már többször kiemeltem volt, csakis hasonló körülményű eseteket szabad összehasonlítani («II ne faut comparer que des éléments comparables» OUETETET). Ha tehát kraniometriai sorozatokat össze akarunk hasonlítani, úgy mindenekelőtt a «hasonló elemek »-nek a pontos összeállítására kell a fősúlyt fektetni ; s azért itt nekünk tudnunk kell, hogy mily nagy pontossággal lehetett az ájnó koponyákat az életkor és ivar szerint osztályozni. Természetesen én itt csakis a szerző, Dr. TARENETZKY űr adatai szerint tehettem a csoportosítást. Hogy mily nagy biztosságot tulajdonít maga Dr. TARENETZKY úr az általa vizsgált ájnó koponyák életkorának és ivarának eldöntését illetőleg, ez kiviláglik a következő idézetekből. A mi a szóban forgó ájnó koponyák ivarának eldöntését illeti, Dr. TARENETZKY úr a következőket emeli ki : «Als Grundprinzip der Gruppirung wurde von mir die Theilung nach dem Geschlecht angenommen ; in Folge der Unmöglichkeit das Geschlecht kindlicher Schädel zu bestimmen, wurden die beiden hierher gehörigen als besondere Gruppe hinzugefügt. Linter der Anzahl von 40 Schädeln, welche zur Messung dienten, war nur bei drei — (!) — das Geschlecht sicher nachzuweisen, es sind diese die weiblichen Schädel Nr. 24, 25 und 28 ; Nr. 28 ist von POLJAKOKF als weiblich bezeichnet, bei Nr. 24 und 25 sind die zu ihnen gehörenden übrigen Skeletknochen vorhanden, welche unzweiwelhait weiblichen Individuen angehörten. Auf Grund der Eigenschaften dieser drei weiblichen Schädel mit Vergleichung einiger männlicher, welche nach ihren Formen und nach ihrer Entwickelung mit der grössten Wahrscheinlichkeit als solche zu bezeichnen waren, wurde die Sichtung aller übrigen durchgeführt. Massgebend für die Geschlechtsunterschiede wurden folgende Anzeichen angenommen. In der Norma lateralis bietet die Contourlinie des Hirnschädels an den Uebergangspunkten der Stirn in den Scheitel und des Scheitels in das Hinterhaupt beim männlichen Schädel keine merklichen winkligen Ausbiegungen dar, welche, wenn sie vorhanden, mehr charakteristisch für den weiblichen Typus sind. In der Norma occipitalis befindet sich die grösste Breite beim männlichen Schädel, ungefähr in der Mitte zwischen den Tubera parietalia und der äusseren Gehöröffnung, beim weiblichen entweder zwischen den Tubera parietalia, oder wenigstens ist die interparietale Breite der grössten Breite fast gleich. In der Norma frontalis erscheinen die grossen Oeffnungen des Gesichts im Verhältniss zu der Knochenoberfläche grösser beim weiblichen, kleiner beim männlichen Geschlecht. Als Unterscheidungsmerkmale dienten ausserdem noch die grössere Entwickelung des Kauapparates und überhaupt aller Vorsprünge, deren Umfang und Prominenz im direkten Verhältniss zur Muskelwirkung steht. Von allen diesen Merkmalen halte ich den Unterschied in der Stellung der grössten Breite in der Ansicht von hinten für das beste, um das Geschlecht mit einiger Sicherheit zu bestimmen. Ich glaube nicht, dass in die Rubrik der männlichen Schädel irrthümlich auch