Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 2. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/2

ELSŐ RÉSZ - NEGYEDIK SZAKASZ. Tamul (dravida) tanulmányok - ELSŐ RÉSZ. Hangtan

32 Első rész. A tamul szókezdő 77-nek a magyarban megfelel jórészt az a) n és ny, ß) l, mert a mint tudjuk a tamulban eredetileg l szót nem kezdhetett; y) néhány esetben m ésv. A magyar jár (yaar) igét vehetnők a tuda nar párjának is, minthogy az n és j váltakozik, de a hosszú önhangzó miatt inkább a tamul nigarl- igével tartom egynek. A szókezdő n tünékenységére érdekes a Mandsu imengi — nimengi (Fett), niru(malen) = Tam. niram (couleur). Magy. ir (ken, színez); n-isu- (ausrutschen) = Magy. isz-am, Man. die- (lecken) = Magy. nyal- s így a Man. dle-ngu nem Lat. lingua, hanem a Magy. nyal, nyel ige csonkult ile- alakjának származéka. P, B. A Tamul-féle nyelvek legtöbbjében e két labialis nincs helyzethez kötve, mert állhat szókezdetén és a szótestben egyaránt. Csak a tamul nyelvben nem választható el egymástól, minthogy két hangzó között egy p nincs, hanem csak b és két b sincs, hanem csak p. Tehát e nyelvben p-bői lesz a b, a mely két hangzó között még v-re hajlandó válni, pl. pábam és pávám (vétek). Magában a tamul nyelvben a kezdő p váltakozik 777-mel és 77-vel, pl. pokkid (szék. pokla, köldök) = mokkul; paTándu-, = pul'ándu-, pitándu- — virándu (gratter, se gratter, égratigner etc. cf. magy. borz-úl, borz-ít). A p-nek legnevezetesebb változása az, a melyet a kannadában látunk, a hol minden szókezdő p újabb idő óta /7-ra változik, pl. régi pot tu — hottu (idő), pottare = botár e, hottáre (early morning, régi magyar hoda), régi pode = hotte (belly, has f) stb. A magyarban labialis és h közti váltakozásra példa a székely űjj-bcgy pro újj-hcgy; továbbá hü-velyk = jő-velyk, tör. tat. bas-parmak, azaz fő-újj, = kann, heb beralu (the thumb = great finger), tamul peru viral (öreg újj). A magyar «z

>elyk» — tuda belli, a mely a kann, beralu, tam. viral-mk felel meg; a m. hü pedig = kann, heb (great, t. i. a fő). A tamul szókezdő pnek a magyarban megfelel p, b, v, f és néha m, azaz ugyanazon hangok, a melyek váltakoznak egymás közt a magyarban is. Láss példákat a szótárban. 777. Hogy a tamul vóg-m rákövetkező s előtt 77-re és t előtt 77-re változik, említők az 77 és 77 betűknél. Az m, különösen szókezdő m váltakozik 77-vel, pl. misei = vísei (bajusz): miVu-, víTu- (transgresser, désobéir etc.), murlungu-, virlungu- (devorer, absorber) stb. A testvérnyelvekben az m szintén 77-vel váltakozik, pl. régi kann, n-ám (mi) és 777777 (ti), ma 77777777 és nivu; a tamul mámi (anyós) a kudaguban mávi stb. A tamul szókezdő 777-nek a magyarban megfelel m és b meg' ennek v és f változata, néhány esetben pedig ny, pl. mukku- (nyög), muyal (nyúl) stb. Példákat láss a szótárban. y (j)A jv-nek a dél-indiai turáni nyelvekben az a különös sajátsága van, hogy a míg minden szókezdő e, é elébe jő kiejtésileg és iratik minden vég e, é után, ha rá önhangzó következik : addig szókezdetén egyéb önhangzó előtt csaknem oly kiállhatatlan, mint az r, l, a miért is ya, yo, yu kezdetű sanscrit eredetű szókban 77-nel cseréltetik föl, a mint az 77-nél láttuk. Ilyen y előtételt kedvel a mongol nép, a melynek kiejtése szerint ire —yire (jere! gyere!), it se- (hisz) = yitse, imán — yamán (kecske). Az árya nyelvek közül az e, 7-nek y-sitését különösen szereti az orosz nyelv, a melyben minden c-vel kezdődő szó y'-vel ejtetik, pl. Európa = yevropa s a szótestben t, d, l, 11 minden e, i előtt ty, gy, ly, ny kiejtésűvé lesz, pl. statistica oroszul sztatyisz-