Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 2. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/2

ELSŐ RÉSZ - NEGYEDIK SZAKASZ. Tamul (dravida) tanulmányok - ELSŐ RÉSZ. Hangtan

Hangtan. 2 5 égu- (monter, s'élever, passer sur: hág), add = idd- (üt; frapper), adei, idei, údu (köz, közelség), adal'u-, udaVu-, kudaVu- (hadar, lehadar), amungii-, nemungu- (nyom-úl, nyomódik). al, cl (éj: nuit; sötétség, az alu-vás ideje), alei, ólam (hullám, mer. flot), ádei, ndei (öltöny), iyalu- = élu-, ollii- (ill-ik, illő, al-ku, al-kalom), ili-, idó-ngu- (étre has etc. le, lejt, al, alant), irangal (irgal-om), urugal (j-orgal-om), karssd-, kerssd- (harsog), kadum, kodnm (Szék. gacz), kadci-, kndcd- (kotor, gödrösít), kayiVn (corde cf. kuy-ilu- lier: kattu- köt- magy. köt-el), kaid- (kel = kál-; s'élever, croitre, pousser etc.), káln (kél : s'élever etc.), kil-am-bu- (se lever, s'élever, croitre etc. köl), kilaVu (kel-t, exciter, réveiller, fair sortir), kilad- (id.), siva'-, se-, se-, sey- (vörös lenni = jó, szép, 1. a szótárt), terru- (teTTu-), tőTTu- (tőTTu-, tet-ik, föl-tet-szik). stb. Ezen rövid összeállításból láthatni, hogy a tamul nyelv gyökei is csaknem mindig párosok, mint a magyar nyelvéi, vagyis Lugasy szerint minden «magyar» gyöknek megvan a anegycr» párja ; láthatni továbbá, hogy az a-nak felhangulag legtöbbször e a megfelelője, alhangulag pedig 0, mert az u, a mint előbb említettük a és ei előtt 0 kiejtésű. De azt is láthatni, hogy az összehasonlításnál az önhangzók legfölebb csak menynyiségük tekintetében jöhetnek számításba; hisz saját nyelvünkben sokszor ugyanazon egy gyök az önhangzók egész scalaján keresztül megy, pl. kel (kál), kel (kél) köl-t, kid-d, (kann, kaluhisu- kel-eszt — küld); hev, hév, hő; ser id, sir ill, siirúl stb. Jegyzet. A hangképződés elmélete szerint az u önhangzó kiejtésénél a gége lesülyedvén az attól számított szájcső a leghosszabb s így nem csodálkozhatni, hogy egy hosszú o-nak akárhányszor egy rövid vagy közönséges u felel meg, pl. tam pitnci = magy. pónya, tam pnrósei= magy. pórrísz, német Bude = magy. bódé stb. 4 §• A TAMUL MÁSSALHANGZÓK FELOSZTÁSA ÉS SORAKOZÁSA. A tamul mássalhangzók három osztályúak : erősek (vall-inam, erősnemű) k, á, t, P< r I gyengék (mell-inam) : n, n, n, n, m, a melyekhez számítandók kiejtésileg g, s ()), d, d, b\ közepesek (ideiyinam) \y, r, l, v, rl, l. Egymás mellett, azaz két önhangzó között megférnek egymással, 1. csupa erősek, 2. csupa gyengék, 3. csupa közepesek vagy 4. közepesek, a) erősekkelés ß) gyengékkel, a következő képletek szerint: 1. kk, SS, tt, tt, pp, TV; tk, ts (tc), tp; Vk, Ts (rc), Tp. 2. un, iin, un, nn, mm (un); ng; ns; nd, 11m; nd, nb, nm. 3. yy, r, II, vv, 11; yv, rv, Iv, rlv. 4. a) ykk, yss, ytt, ypp; rkk, rss, rtt, rpp; rlkk, rlss, rítt, rlpp; ß) yg, yd, ynd, yb ym; rg, rd, rnd, rb, rm; rlg, rld, rlnd, rlb; lg.