Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 2. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/2

ELSŐ RÉSZ - NEGYEDIK SZAKASZ. Tamul (dravida) tanulmányok - SZÓTÁRI RÉSZ

m •a ; P m m 11 jlJMi 'MM ;1H Ü L! •fi lí' 1 im pm TIL 11 Mm n i FT ## j* ? tíi T 4M Á Áll if 'Ff Ili ! • ijj í! J? Mr ! F; $ tmiT ff "' i

1 •. . V i al 336 Szótár. II. ver- (—vár-: verő-fény, verő malacz = sütnivaló). Tam. 1. eri'- (brüler etc. eri- v. intr.); 2. eri'- (briller, brüler, étre brülant) ; 3. varu'- (rótir, faire griller etc., varu-, sécher au feu etc.) ; 4. vir-ei- (étre ardent, chaud etc.). ver-ej-ték (= vár-áy-: veríték, szék. veriték-ez = izzad). Tam. 1. vér'- (suer, transpirer ; s'irriter etc. vér-ttal, vér-ppu, vérvu, vérvei nom. v. «suur») ; 2. viyar'- id. NB. A kann, bevaru- tul. begaru- (to perspire) lehet az eredeti alak, de lehet a vér gyök szétterpesztése (cf t.-tat. sidik = seydek) is, mert az izz-ad mutatása szerint a verőség (a hő) az alap. ver-em (— várcin: verm-et ás : gödör, üreg). A tam. aT-ei (antre, trou, caverne, cabinet, etc., kall-aVci, tumba, sírgödör) névszó lehet az al'u- (couper vág) igéből is, de a mong. erő- (graben, hacken die Erde) igéből is, vagy ez = alu-. t vese (— väsä: rognon). E szó a vele rokonított finn-féle szókkal együtt az orosz poc-ka, poce-cka (rognon, rein, bourgeon) és pecen (foie, máj) szók társa oly módon, hogy a máj szóval első izig rokonított mordva maksa, cser. moks — orosz pocka, a vese = orosz pece-n értelem cserével. vesz- (— vác- : vesz-edel-em, vesz-ély, vesződ-ik, vesz-t |j vész rég. fész nom. v. cf. tam. padu- és pádu nom. v.). Tam. 1. vat-ku- (se perdre, se gátér, étre détruit, gáté, ruiné || bonteux = vetkam) ; 2. mat-ku- id. mong. us-at- man. buce- (sterben) társait 1. az büz-h-öd igénél, a t.-tat. bit-, bet-, fogy. vessző ( II váccö: virga ; vessző-z). E szót az or. viaz-lo (lien, viaz-, lier, nouer, tricoter) szóval egy-gyökü vej észből nehéz kihozni. A magy. szó a tam. vissu-, víttu- (fouetter, battre) ige nom. ágense, mint a vágó, csapó, verő vagy szenvedő alak helyett: vágott, csapott, cf. met-él, (tam. vettu-). vet- (— vát: vet-ély, vet-és, vet-kez-ik, cf. ved-l-ik). Tam. 1. vidu-, kann, biidii- (laisser, quitter, lancer, jéter, éloigner, relácher || se fendre, cf. vedlik a fal); 2. vid-ei'-, vittu- (semer, ensemencer : videi, vittu semence, graine, grain, semen virile, race: tkp. vető-mag); 3. pódu- (jeter, lancer, placer, mettre bas, cf. vetél ; laisser tomber etc. pótti émulation, rivalité, concurrence, cf. vetély, man. wada- (loslassen...), t.-tat. 'at- (jeter). vetye 1. kótya szónál, vez-et- (= väz-ät: vezeték, vez-ér). A kann, bes-asu- (leiten, to direct) szintén transitiv v. causativ alaknak látszó ige tam. társa, a vay-angu (vas-angucondnire, diriger, mener) v. tr. ige, s így az orosz vod, ved (condnire, mener) ige a finn-féle nyelvekben képezheti az alapot, de a magy. igére nézve fölösleges. ve (vö is) v-egy (= ved': vegy-es, vegy-ül és vigy-ül, szék. az egy szó v előtétese, cf. ihog = v-ihog). vekk-ed (szék. ég, vágyik vlmi után), 1. hé alatt. ver-es, vör-ös. Annak daczára, hogy ma ver-es (ruber) és vér-es (sanguinatus) más jelentésű, a gyök mégis azonos, mert a vér a classicus tam. nyelvben sen-nir (szin-nyirok, veres-nyirok ; a melynek első részéből való a man. sen-gi (Blut), a mit a rimelő nyelvészet lat. sanguis-vcdY venne. A vér még egy másik tam. szóval 'eruvei (sang : cuivre — a réz, a rőt v. veres fém). Továbbá 'ira-kkal (pierre rouge, cf. vér-kő), ve-sz (1 vev, sz jelen idő képző), vev- (vev-ő, vev-és, vé-t pro vev-t, vé-tel). Tam. vavvu- (prendre, saisir, happer, ramasser á terre : vavv-al, vavvu-dal nom. v.). vé véd- (véd-elem, véd-el-m-ez). Tam. 1. 'ádam (protection : ádalei, secours, soutien, support) ; 2. péádu (garde, conservation, defense : ádam, bádam id.). vé-g (nom. v., mert vég-ez = finem facit: vég-ünk van !) Tarn, vi- (mourir, étre détruit, périr, se gátér || étre pauvre: ví-gei, vi-dal, viy-al, ol. vi-del, viy-el nom. v.), cf. vé-n.