Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 2. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/2

ELSŐ RÉSZ - NEGYEDIK SZAKASZ. Tamul (dravida) tanulmányok - SZÓTÁRI RÉSZ

p If R t;. m KI m r-i* II» nM T>

«« IF ml: II Mill] B "

(i t H I őm III P F 4;; ML jjjjjf • TI! SI TESFEJTI 414 fig • L- w rriH 1 1 »liißiSJi : t'-H; j /»Mr LLJ m I*;,!; 1 I* Ji FT» 1 mk ?lv J ff'fel D? III 1 • IMS Pi IKRJV 59 (»s -i KÉSAIR- 1 H'M Sp I; || || r sá i:i al 310 Szótár. Tam. i. sar-áli

'- (avoir la diarrhée . . . les animaux»; 2. 'eru-, eriigii- foirer : zr//, fiente). szar-án-dok 1. zarán-dok. szaru (szarv, szarvas, cf. tülök). Tam. suram (tuyau, cose, creuse, rameau intérieur, «corne tendre» etc.) syn. mong. sór. szatyor (szotyor, cf. vén szotyor). Tam. tadaYu (fourreau d'arme, d'outil). NB. A germ. Zecher-bői czökör lett s nem szotyor. szav stb., 1. szó-1. satyu-s (cf. lotyó-s). Tam. sada-sadd(s'amollir). szá szád (kút száda stb. a száj tovább képzete, mint a tam. váy-dári bord d'un puits). szád-ol (bedugaszol ; ha a szád-ból volna, szád-al alakban állana, cf. tam. sadci, bouchon, bondon, báton qui bouche, 'adci'-, fermer, boucher). szág-ul-d valószínűleg a tágul-ból. száj (y áj: száj-ók, száj-kó, cf. aj-k, aj-ók, tam. váy id.). Hogy a happ codd (torok, cf. tam. tondci, torok) alakból hogyan lesz száj, azt nem értem, t (szák = orosz sak, truble). szál (syn. szár: fű-gabna-szál, haj-szál, egy szál-fa II láb-szár, gabna-szár stb.). Tam. tál (pied, commencement, chaume, cf. szal-ma, tuyau, tige du blés, des fleurs etc. feuille de papier, cf. szék «egy szál papir sincs» ruban, lien, courroie, piége, cf. szalag pro szálag. NB A tam. tárl (poutre, mong.-t.-tat. sal, longueur, bände) értelemben a tál változata, cf. tam. táru — sárit. szál-ka (szálkás, szálkáz-ik stb.). Ha e szó a szál Dimin. alakja volna, nem lehetne érteni, hogyan egyezik a ser. cal-ka (part, portion «filamens», cf. szálkás hús . . . rupture, écorce «aréte de poisson» hal, szál-ka) szóval, a melynek gyökétén nem ismerem. Valószínűbb, hogy a gyök a szel- és szil-ag mása. száll- (szembe-száll, száll-ít: száll-ing-, száling-óz II szállás). Tam. sellu, sei-, (aller, marcher, avancer, passer, s'écouler, avoir cours, parvenir, entrer, cf. beszáll ; appartenir de droit, étre dépensé, nrourir etc. scllu-ttu- v. tr. száll-it; cf. sell-iyam, poule, volaille, tehát a szálló, repülő). NB. A magy. szállás az orosz nyelvben solas (cabane, chaumiére) jelentésű, ezt meglehet a ser. cálá (maison, salle, écurie) alakhoz számítják, csakhogy ez tam. nyelven sáléi (alléé, avenue) jelentéssel is bír s így mutatja, hogy a selmellett sál- is volt. szám (szám-os, szám-ol). Tam. samu, samii ser. samúha foule, multitude, collection, tas «nombre, quantité X ser. sam, mong. yam, yamok, gesammt). A rég. szám-én-talan syn. tömén-telen mutatja, hogy a szám eredeti értelme «tömeg», szá-m- (szám-l-ik pro szám-ol-ik, szán-t pro szám-t). A tam. sá-l (labour, sillon) és sá-gu (s. badi, culture) igenevek sä igére utalnak. Ezen összevont alak helyett van tub dappu (labourer, sillonner) és tam. taválV- (canneler = borázdál) alak. A man. sendc-ye- aufreissen) és mong. sen-de-ci (szúr, túr) a t.-tat. canyi- cän-ec- (stechen) együvé valók, de a szá-m alakkal nem azonosak, szán- (szán-al-om, szán-dok stb.). Tarn, samt, sanu-vu (faveur, bonté, indulgence, miséricorde etc.), mon. sana(denken, gedenken, sich erinnern, seufzen etc.); t.-tat. sau- (denken), szán (szánka, mong. tsana, orosz stb. san'i Schlitten), szán-t (X szám-), szár 1. sár-m-az-. szár-ad (szár-asz-t, szár-az). Tam. 1. suYadu (suYattu: chose des- séchée, tarie, suYatt-alan, sec, desséché: suYattei, ce qui est desséché, sec, sans sue). Azonban a tam. sáYu- (s'écouler, tarir) ige és ennek összevonatlan alakja suvaYu(se dessécher, tarir, s'évaporer, l'eau s'absorber, s'imbiber en terre) az eredetibb aequivalens. szár-m-az- (rég. szár-m-oz pro szár-om-oz). A tam. sárbu-núl, sárvu-nül (származék vagy fiók könyv a főkönyvre nézve) kifejezés, sár-bu (chose adhérente, á la