Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 2. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/2

ELSŐ RÉSZ - NEGYEDIK SZAKASZ. Tamul (dravida) tanulmányok - SZÓTÁRI RÉSZ

2 s6 Szótár. azért nem lehet mellőzni, mert a tarka jelentéseket ki lehet békíteni egymással, ök-l-ik- (öklend-, ökrend-, 1. okád), ökör (átalában szarvasmarha: ökr-ös). Mong. üker id. man. iya-n (Rind, Ochs, Kuh) , t.-tat. ök-iiz, üg-ez id. tam. m-ugar-i (boeuf, taureau, buffle, force, grandeur || mukk-áram = ukkáram, mugissement de taureau || ekkar-anam, ekkaravam, mugissement, k.-tat. üker- mugir, tehát hangutánzó), öl- 1. a társakat a hal- ige alatt, öl (i. ulna; 2. sinus, grémium || öl-el- a karokat terjeszti). Tam. al-a'- (mesurer, jauger, compter .. . ala-vu- nom. v. extension, mesure, capacité, limité, longueur : alavu-gől; ulna || alávu- s'étendre, atteindre, toucher tkp. ölel: alávudal portée, extension . . .), mong. al-da (Klafter, al-da-la- messen), t.-tat. öl-c- (mesurer, öl-ceü, öl-gö, mesure, t.-tat. el, main, bras), öl-dök (szemöldök). A tam. kud-i (hajlás, ivezet = t.-tat. kas, (supercilium) átment dr. GUNDERT szerint is a ser nyelvbe, a honnan cserébe jött a ser. bhrú, puruvam, püru alakban. Ekként a magy. szó ivel-dek-bői való származása igen valószínű, öl-t- (öl-t-öny). A tam. ol-i (vétement) úgy látszik az oli- (lier, entraver, se couvrir de feuillage: oliyal nom. v. peau, toile, habit . . .) igével látszik összefüggni. Azonban a magy. öl-t- (varr = szúr, dúg) oda utal, hogy a fol-d igénél látott kann. stb. pol-i- (to sew) ige az alap, a mely mellett 'ol-i alak is volt, a mint van pularu- mellett ularu stb. nálunk meg ellen, bellen . . . ölv (ölyv 33 szék. ülü, mong. eliye, Geier, Teufel in Vogelgestalt, cf. tam. áld, espéce d'oiseau). öm-öl- (öml-ik), 1. om-ol-. ön (en, on = ö ; önn-ön, önn-ei : lesz-en, vagy-on s így a tam. egyes 3-dik személy

ü an ragtársa), ör-dög (7/-ezve ör-döng, ördöng-ös). Tam. irlu-dei (démon, ]/ irlu'- tirer, en trainer, exciter ... a tam. dei képző nálunk dog, deg, tok, tek stb). öreg (öregebb-it, öregbit 3= nagyit stb.). Tam. ivei («grand, vieillard», prince, roi, dieu, az öreg isten || irum, grand), t.-tat. iri, irik (grand), man. irun (Erhöhung, Anhöhe), örj-öng- (örj-öng-, örj-ül-). Tam. veri'- {yöVi' étre, devenir ivre, fou, possédé, furieux de eolére ou d'ivresse, violent etc. ve Vi, veTi-ttal, veYt-ppu nom. v. vcYiyan, ivrogne, furieux, fou). örök (maradó, örök-öl = marad). Tam. iru'- (irukk-al: rester, étre, exister, vivre, s'asseoir, demeurer, étre présent: irukk-ei nom. v. irukk-um nom. ag.), t.-tat. ir- (exister), mong. ür-gii-l-pi, man. urkulpi, urkupi (immer, fortwährend), a tam. űr Ii (éternité, long temps . . . úrliy-ulla éternel: örökké való) sem lehet más alapértelmü. öröm (örv-end-, örv-end-ez). Tam. 1. irlumu, irlum (joie, plaisir, douceur . . .) ; 2. iYum-á, -íYumá-nd-iru (se réjouir, étre joyeux, ravi de joie . . . -iYumá-ttal. . . nom. v.). ö-rv (nom. v. örv-es, örv-ez). Tam. ár-am (collier, cordon, collier de perle etc. árppu, lien, \ ár' se revétir, dresser, lier, joindre . . .). ör-vény (víz-serlő, forgó, mélység, innen : örvénygyökér). A tam. nír-ssurli = magy. víz-serlő, alapértelme «forgó» s így az ireg, or-s-ó (tarn, iirli-, urlalu-) igék mellékalakjának igeneve. ös-vény. A tam. iy-avu, iy-avei (chemin) az iy-angu (marcher, se mouvoir . . .) igéből való, s így miénk is az os-an, u-sanfölhangujának származéka, ösz (esz, ösz-ve, öszve-s || össze, essze), Tam. is-ei (union, combinaison, concorde, liaison, assemblage de plusieurs choses : son, harmonie V isei- s'unir, se joindre bien, cadrer, étre convenable), man. isa- (sich versammeln . .. is an, Versammlung, Gemeinschaft!, ösz-köt-öl- (ösz-tön, cf. ér-dem, tam. migu-dani). Az üsz-köt-öl- alak mutatja, hogy az usz-it felhangujával van dolgunk, s így a tam. ussu-kkáttu- (pro us-káttu-, ussukkát'al: exciter, aiguillonner) a társa, (ösztö-ke, eszte-ke, iszteke, cf. orosz