Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 2. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/2

ELSŐ RÉSZ - NEGYEDIK SZAKASZ. Tamul (dravida) tanulmányok - SZÓTÁRI RÉSZ

2 I 8 Szótár. gumó (= gümő), 1. gom-oly. gur- (gur-og, guriga -- szék. karika : gur-ul, gur-ít || gör-ög, gör-d-ül, gör-ge-teg : gör­öncs, gör-öngyeg [| gar-ancs, garangyag). E három mellékalaknak a megfelelő főbb tam. igék gurul (rouler értelemben ezek: Tam. i. hir-ulu- (rouler, tourner, pirouetter, se renverser : uru-t-tu-, pro urul-tu- v. tr. gur-ít stb., urul, urul-ei nom. v. globe, boule, pelote, roue, oeuf, mert ez is gurul, uru-n-dei pro urul-dei id. et t chose ronde, cf. gar-an-gyag); 2. url-alu- (tournoyer, tourner rapide­ment, rouler etc., cf. 'or-s-ó : urlaVfu­urlaTTu- v. tr. : url-an-Ti — urlandi, chose propre ä tourner); 3. kurl-alu- (se mettre en rouleau, tehát némileg eltérő jelentéssel). NB. A göröngyeg, garangyag (ezek a teljes alakok) képződése éppen olyan, mint a tam. 'uru-n-dei alaké, azaz gör-öl-deg stb helyett valók. ? gusa (szék. = golyva, cf. gogyola). gusztony (vas-szeg a bot végén, cf. tam. kutt-úsi poingon tkp. szuró-vas). guv-ad- (szék. = duv-ad tkp. golyó-alakot ölt, 1. gub). guz-m-ol (majszol), tam. kudappu- (má­cher . . .). t? gúzs (guzs-ol, orosz guz, corde, man­celle). t? guzsaly (cf. orosz kit deli, quenouille). gú fgúj gúga syn. gége. gúny (gúny-os, guny-ol). Tam. 1. kun-ámbu- (bouffonner, plai­santer, se jouer); 2. 'ináppu- (se moquer, railler). 3. komi- (faire la grimace s így mindannyinak az értelme az arcz konyu­lása, görbülése, a mint a gugg-ol ige 2-ik jelentése is mutatja), gúnya (gyenye-gúnya — tam. tuni-gini, cf. orosz guna, haillons, habit déchiré, tam. kóni haillons, sac de toile grossiére, cf. japan. kinn, habit). gü gübb-ög (gübb-en) a kevert, gübü-lt víz hangja, tarn, kaba-gaba-v-en- (faire glou­glou). güb-ör-ög (= dübör-ög). Tam. kubir-gubír-cn- (un bruit redoublé se faire entendre, cf. kumuVu-, tonner, résonner, retentir syn. kamaVu-). giibii (szék. piszkos, bű), tam. kuppei-yan homme malpropre, gübü ember : kuppei, chose de rebut, furnier), gügyü (giidii': maroknyi csomó, cf. köt-eg 1. köt). gümő = gumó, 1. gom-oly. ? gürüz-d-öl (cf. orosz griz-ti, ronger). Gya (— d'a, dya) (gy = d, t, c, s II gy = ', y, j gyéren = g.J gyak-a (szúró, karó ; gyak-ik). A rég. gyik-hat-nék (coire desiderat — gyak-hat-nék) s ennek társa felhangulag a mong. deke- — t.-tat. sik- (coire, pun­gere), alhangulag man. cok-i- (hinein­stecken, l. csék). gyak-or (= sűrű, gyakr-an, gyakor-ol). Az osm. sik sik gel (gyakran jere) a sik-i (szoros, serré) képzettel együtt a szik, szük gyökre vezet s a tam. sikk­an-nm (chose serré, compacte) tömött, sűrű) képzet is. gyala (gyaláz-, az alá-z társa mind gyök, mind értelemre nézve). Tam. el (yöl: mépris, défaut ; eliya, bas, vil, pauvre, indigent, chétif, cf. gyala­beli, gyáva . . . [| el-gu- mépriser; ellu­mépriser dédaigner, rejeter, ridiculiser ; ellu-gei, ell-al, ellu-dal nom. verb. mong. cl-ek, Hohn, Spott, t.-tat. äläk, calom­nie). gyalá-nt (Lehet = gyanánt, de cf. tam. ell-a gerundium alak «comme»). gyal-og (= 1. tam. kál-ál, 2. kál-nadciy-Ay). A mong. köl (pied), man. kal-i-, t.-tat. kal-k-, tam. kál-u- (se lever : kél-, kel-, köl) alakok által támogatott, tam. stb. kál (pied, jambe, patté, tige, base) szó nem csak kelő, hanem al (alj, alsó rész) jelentésű is és így a gyal-og gyöke lehet gal és al. ? gyal-om (= d'alom, huzó háló, cf. ser. jála, rete y zal- tegere). gyal-u (d'alu tkp. simító, mint a tam siv-uli). Tam. tul-akku- (polir, fourbir ....), man. jul-fp- (glatt reiben, cf. mong. do­lia-, lecken).

Next

/
Thumbnails
Contents