Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 2. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/2

ELSŐ RÉSZ - NEGYEDIK SZAKASZ. Tamul (dravida) tanulmányok - SZÓTÁRI RÉSZ

Szótár. 2 I I I. forr- (forr-ong, forró, cf.verő : för-med ; forradal-om). Tam. purl-ungu- (se cuire, bouillir, s'échauffer, étre chaud, encolére, se fácher etc. purlukku- v. tr.), cf. man. buryasa(aufkochen). II. forr- (forr-ás [| forty-og). Tam. 'űru- (jaillir, soudre, sortir || űYVupro 'űrutu-, jaillir, pleuvoir). III. forr- (össze-, meg-, be- forr, szék. fór is). Tam. 'űru- (les chairs se réunir et prendre). fos (fos-ik : fos-tató, szék. = fecskendő). Tam. post- (suinter, sourdre, découler, s'échapper, se répandre, cf. fescs-en-, man. fusu- bespritzen), fosz-lik. Tam. puy'- (pro pus'- déchirer, arracher, puy-al, pus-al nom. v. tempéte, ouragan dr. CALDWELL püspök szerint = fosztó, romboló), tkp. a fej-l-ik, fes-l-ik igék alhanguja mindkét nyelvben. fö föcscs-en = fecscs-en. föd = fed. föl = fel. föl-d, fő-d. (Tarn. i. man, man-dalam, la terre; 2. nil-am; 3. purludi vagy pűrldi, dust, earth; 4. vai the earth, vaiy-am, vaiagam id.; 5. vaiy-al, campus; 6. karlani, ager; 7. padugei, vizenyős föld = szék. pad id.; 8. pálei, terre stérile etc.). A tam. 77, I és / noha különböző, mégis váltakozó hangok s ezért a tam. purludi, pűrl-di (dust, earth) szó a magy. föld szó mása. A finn maa (terra), a tam. man társa, így a pel-to lehet a svéd fül-t (campus etc.) szó. De a magy. föld (terra) nem lehet a gem. Feld (campus) szó, hisz a sok tekintetben nálunknál magasabban állott ősök csak meg tudták nevezni a taposott földet ! A tam. nyelv a csaknem tuczat számú szóval sem elégedett meg s még vagy fél tuczat ser. szót (mint pű, pű-mi, pnvi, taréi stb.) kölcsönzött, förgeteg \ förög, 1. forog, fösvény (fösvény-kedik). Tam. pisi-ni, pisn-ni, pisnn-an, avaré, chiche, tenace \ pisn-, se coller, pisu-pisan-, étre gluant, se coller ; pis-in, gomme, résine, glu, poix: a ragadó, tapadó vlmi). föv-et 1. fö. fövény (szék. arena /fő, föv. tkp. az égető, úgyan így nemcsak a lat. ar-e-na V areo, ar-deo, hanem a tam. man-al, sable szó is az an-al, feu, man-avei, foyer, tűzhely szókkal függ össze). fö (=föö) fö = fej. fő-, (Yföv, fő-1, föv-et : v. trans, fö-z, főz-et; föv-ény). A magy. fö- v. intr. alakkal egy a tam. vé-, végű- (v. intr. brüler, bouillir, cuire, étre chaud) a «föv-i az ételt» v. tr. alak = tam. mai. vévi'- (faire cuire, bouillir, brüler); a fö-z v. trans. = kann, béy-isu(v. tr. to seethe); man. fuye- (v. intr. kochen). NB. A mong. butsal-, n.-mong. vulg. busul(v. intr. sieden), t.-tat. pis-, pes- (v intr. étre cuit) nem lévén = fö, föv intr. alakkal, legfölebb a bu, pe (jap. fi, tűz, nap, kann, bis-alu, the sun) gyökkel tartozik ide. fránya, feránya (syn. fene, cf. tam. viranam = skr. vrana, plaie, blessure, ulcere, mal etc. fu fur- 1. fúr. fura (fur-csa). Tam. kór-ani (chose curieuse, grimaces tkp. horgadás, fintorgatás s így a magy. szót a for-og, fer-eg, fer-de gyökhöz kell számítanunk). fuv-al 1. fú. fú (fű) fú- (fúj : fuv-al-kod-ik || fi-ng tkp. fí-ng. Tam. vín-gu- (víng-al: s'enfler, se gonfler, grossir, cf. bé-ka), man. pingse- (aufgetriebenen Leib haben, cf. kinai fűng, Wind). fu-1 (fúl-ad : fúl-t = fujt, foj-t). Tam. puli'- (puli-ttal: étre géné, resserré a l'étroit ; s'aigrir, étre acide, aigre, fermenté etc., cf. fojtós alma). NB. Ha a magy. fú-1, a t.-tat. bo;-ul- (étre étranglé, étouffé) szenvedő alakkal egy volna: akkor a gyök a bog, bog-oz volna, mert a t.-tat. boy- (étrangler, étouffer) = mong. boyo- (lier-