Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 2. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/2

ELSŐ RÉSZ - NEGYEDIK SZAKASZ. Tamul (dravida) tanulmányok - SZÓTÁRI RÉSZ

•2 IO Szótár. tracté ftogu- se joindre, togu-di réunion, foule, tas, masse, paquet, gerbe), mong. I tsuk (das Ganze), tsuk-tsa (Haufen), man. sukku (Büschel = k.-tat. cuk), tam. sukkei (guirlande, étoile), t.-tat. cok (viel), csom-boly (csomboly-it, cson-g-oly-it). Tam. sumbu- (sumb-al: se rétrécir, se retirer, se rappetisser, se rider etc., cf. száját csongolygatja). csomó (= rakás, kereszt, sok || csomóta). Tam. summei (tas de riz, meule de gerbes de riz non battu : rizs-csomó, rizs-kalongya ; summádu bourlet de porte-faix, cf. cso­móta — corymbus —, csimbók). cson-ka 1. ton-ka. csont (os). Tam. sand-uyir(os), tulu sandü (Knöchel), man. santu (Knöchel bei Thie­ren), mong. sando-cömiige (czomb-csont). A mong. cömüge lehet t.-tat. kemik(os), man. kcm-in (Markröhre), de nem csont. NB. A tam. elu-mbu, kann, elu-bu, tulu elu (bone) eredetibb mint ost. 'luu, vogul 'In, finn. 'luu. csop-or (csopor-t = csomó). Tam. t'jppu («foule», bocage, verge, bosquet etc.). csor-ba. Tam. sara-sarappu (inégalité ä la surface ou au tranchant). csor-da. Tam. torlu-di (foule, multitude; torlu troupeau de vache; toYu foule trou­peau de vaches, accroissement, abondance, cf. csürhe. NB. Az orosz creda, ccrcda jelentése «tour, ordre» s így a nyugati szláv ered a, mint csorda olyan ősi alak, mint a szláv pluv a perzsa pilav szóra nézve. csor-og (csur-og, csor-d-ul; csűr-víz: csor-va). Tam. surd 1- (sourdre, sortir, jaillir; cou­ler etc.; sori- couler abondamment, pleu­voir etc.; sori- nom. v. sang, pluie: a csűr, csurgó), csősz- (csusz-ik, csúsz-mász). Tam. tottu- (monter, grimper, s'étendre, ramper etc.). csó (có) csód-ik (el-oldó-dik: a t.-tat. cöz- ige régi testvére). csók (csó-kol), cf. kann, kudagu sőku- (to touch, to affeet: érint, illet), mert a tam. sumbi'-, mai. cumbi-kka (to kiss) messze áll, ha a miénk nem csuvok-alakból való. Aztán a tuda mutti-ken (I feel) töve = tam. mutti (csók), csóka (pro csávog-a t.-tat. cauka, cäukä, mong. cok-nuya id., man. cakó-ya Elster). A tam. nyelvből a sógu (diable) szót említhetni, mert a mong. cliyc = ülü meg ördög, s ki tudja ha nem így van-e a csóka szóval ? Minthogy az orosz galka nem azonosít­ható a nyugati szláv cavka, kavka (cf. tam. kákkc.i, kákkáy corneille) szóval, ezek elseje a magyar hosszúhangzó átírását mu­tatja. csórag. E szó legközelebbi társa mong. sáriik (perche), míg a csereke alaknak inkább a surok, t.-tat. sírik (perche) a megfelelő. A tam. sora-du (báton recourbé) nem bizonyos), csóra (csór-ál csűr, cs.-csavar). Tam. sár'- (tourner, faire pirouetter, rouler etc.). csór-é (csőre, csur-di: csupasz, mong. tsori, cirma). Tam. sirei(raser, faire la barbe, re­trousser un habit), csór-ol- (a tehén tögyét fejéskor csavarja s így a csórál igével egy: ilyen alapértelmü lehet a tam. kaYoéuYa- traire la vache). csótán (a blatta nevű rovar, cf. tam. sűdavain scarabée). csót-ár (ékítmény: nyereg alá való). Tam. súttu- (mettre, orner, revétir, appli­quer etc.; súttu ornement, s így a súj-t-ás szóval egy-gyökü). csót-ol-og = kódorog, csóva. E szó eredeti értelme nem «szalma stb. tekercs» mint a M. Ny. N. szótára adja, hanem «vékony, lengő karó»,mert a csóvál (mozgat) és csóvára ütni a fejet, a tekercs jelentésből nem jő ki. Ezért cf. tam. sav-al (aviron, croc, perche ysavalu- étre flexible, se plier, se courber). csö csöcs = csecs, csög = göcs (nodus). csök 1. csék. csök-ik 1. csek-ély. csölörnpöl. Tam. silambu- {silamb-al: faire du bruit, résonner).

Next

/
Thumbnails
Contents