Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 1. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/1

HARMADIK SZAKASZ A geologiai megfigyelések leírása és eredmé-nyei Lóczy Lajostól - MÁSODIK RÉSZ. A Kuen-lun hegyrendszer

3 «4 Geologiai megfigyelések és eredmények. halmos összeköttetés létezik, de azért a hosszmedencze völgyelése megtartja helyét ezeken keresztül is ; az út az északi hegység (a Po-san és a Pa-lin-san) lábánál vonul végig és azon számos patakot, mely a Nan-san külső faláról lefut, közel ahhoz a helyhez szeli át, hol ezek a Rh-dan-ho-ba egyesülve az északi 5— 600 m.-rel kiemelkedő hegységet áttörik. Csa-tyen-hia helységnél a medenczéből kiemelkedő harántos hegyeket elhagyva a Szu­la-ho mellékén kavicspuszták, löszsíkságok, mocsarak, sós tavak közt olykor a folyó lápos alluviumán végig vezet el az út An-szi-fan városon keresztül Tung-hoan-szhien-ig. E két város közt a Nan-san havasai messze távoznak dél felé, a mennyiben ENy felé csapó sziklafaluk An-szi-fan déllőjében hirtelen megszűnik. A délre eső párhuzamos gerinczek is csak kevéssel nyúlnak tovább, úgy, hogy ezek kulisszaformájú előlépéséből a Közép­Kuen-lun keleti oldala EKE DNyD-i irányban magasodik ki a sivatagból. An-szi-fan és Tung-hoan-szhien déllőjében a kavicssivatag szélessége meghaladja a 100, illetőleg a 150 kmétert (47. ábra). Ez a sivatagrész is teknőformájú, északi harmadá­ban a Hámi-nak vezető úttól átszelt Pej-san sziklagerinczhez közelebb vonul rajta végig a Szu-la-ho vagy Bulungir-gol széles, homok-zátonyos, posványos medre. E folyó part­jait löszterraszok képezik, melyeken a khinai telepítvényesek sikeres földmívelést űznek, számtalan csatornába osztva a Szu-la-ho vizét nem kevésbbé, mint a déli kavicssivatagon átfutó patakokat, melyek bárha a Nan-san-ból erednek, néha az ihatatlanságig sósak. Futóhomok csak Jü-mön-szhien, An-szi-fan közelében és Tung-hoan-szhien (48. ábra) környékén található nagyobb foltokban, de minden sivatagbeli képződmény közt a köves puszták a legnagyobb elterjedésűek. Néhány helyen Jü-mön-szhien-nél és Tung-hoan­szhien mellett a mélyebb vízszakadékok vízszintesen rétegezett konglomerátot tártak fel, minthogy ezek Tung-hoan-nál a kavicslejtők laza, szögletes anyagából kiálltak, hajlandó valék ezeket vízben lerakodott régibb képződményeknek tekinteni és a hajdani nagy kiterjedésű plioczénkorú, belső-ázsiai lefolyás nélküli tavak üledékeinek tartani. Tung-hoan-szhien közelében a Czien-fu-hing (Csien-fu-sze) budhista barlangok víz­szintesen rétegzett, görgetett kavicskonglomerátba vannak belevésve (49. ábra). Ez a kon­glomerát egy elég magas terraszlépcsővel emelkedik ki a laza kavicslejtőkből. A hiányosan összefoglalt konglomerát meredek falban áll meg és a belevésett számos barlang mennyeze­tei szilárdan állanak. A sziklavésetek 2 km. hosszúságban és három emeletben terülnek el a konglomerátfalban, egy részüket a futóhomok betemette. A kavics tetemes részben egy kékesszürke, tömör calciterektől átszőtt mészkő gör­getegeit tartalmazza; szembetűnők a konglomerátban ülő óriási szegletes sziklatuskók, Az első jegy jelentése : jó, kitűnő (u. o. 351. lap. a.) e jegy gyakran alkalmaztatik a tulajdonnevekben. A T jegy jelentése WILLIAMS szerint a nemes Jü-kőre illik. Ennélfogva a Kia-jü-kvan név szó szerinti értelme : a jó-szoros kapuja; a Jü-mön-hszien pedig: jü-kapu-városa értelműnek fordítható. Ezt az etymologiát tökéletesen igazolják helyszíni tapasztalataim : a Kia-jü-kvan valósággal egy szorost őriz és közelében, mintegy 5—6 km. távolságban, az északi Po-san hegyek lábánál egy mély szakadék száraz völgyelése nyilik a To-lai folyó síkságára ; Jü-mön-szhien városka viszont sík térségen kiterjedt pusztaságok közepette fekszik. Keletre a várostól homokos kavicssivatag terül el, az ezen lévő kavics jó részben a széthulló felső carbon-korú homokkőből, konglomerátból és brecciából származik. Nevezetes, hogy egy helyen Jü-mön-től mintegy 15—20 km. távolságú térségen a kavicsban temérdek olyan kvarczgörgeteg van, mely a nephrit-nek vagy jü-nek csalódásig hű hason­mása. E görgetegek hasadások által át nem szeldesett homogén szürkés tejszínű kvarczból és kvarczitból valók ; felületük homályosan simára van csiszolva ; bizonyos, hogy a szélfútta homok volt a csiszoló anyag. A felületnek ez állapota sajátos áttetsző tulajdonságot kölcsönöz a jü-mön-i görgetegeknek, úgy annyira, hogy a tisztektől figyelmeztetve lévén arra, miszerint Jü-mön vidékén jü található : sokáig keresgéltem a kavicsban nephrit után és számtalan nephritnek látszó kvarczgörgeteget törtem szét, belsejéből meggyőződendő ásványi mivoltáról. Mint­hogy a nephrithez hasonló kvarczgörgetegek ép Jü-mön táján találhatók, azon felül a khinaiak mindenféle fél­ékkövet, mely a nephrithez távolról hasonló, a közbeszédben jü névvel illetnek, valószínű, hogy a Jü-mön városka ennek a görgetegnek a révén jutott nevéhez. A legközelebbi hegység Jü-mön városkához 30 km.-re fekszik. Kia­jü-kvan felől jövet Csa-tyen-hia állomás közelében egy sziklakapun keresztül vezet az út. Csa-tyen-hia régi hely­ség,- róla már M ARCO P OLO is megemlékezett, ha a Chingintalas sivatagbeli tartomány valóban összevág Csa­tyen-el. Állítólag a Csa-tyen körüli hegyekben is találtatott már nephrit. Lehetséges az is, hogy ettől a szikla­kaputól, mely a Jü-mön elfoglalta sivatagra nyilik, nyerte a város nevét.

Next

/
Thumbnails
Contents