Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 1. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/1

HARMADIK SZAKASZ A geologiai megfigyelések leírása és eredmé-nyei Lóczy Lajostól - MÁSODIK RÉSZ. A Kuen-lun hegyrendszer

3 «

4 Geologiai megfigyelések és eredmények. meg. Délről a rétegfejek oldalán meredek a gerincz tájéka, észak felé a réteglapok felett lankás 2 -3°-ú a felszin rézsűje. A lösz maga a benne lévő concrétiók nyújtotta rétegzéssel a gerincz két oldalán ellenkező irányban hajlik, miként egy háztető hóleple többszöri havazás után. Meglepőek a gerincz tájékán lévő concrétiók, ezek a réteges választólapok között hosszú fürtökben függélyesen nyúlnak le és oly sűrűn állnak, hogy ott, hol a falakból sok lösz porlott ki, cseppkövek módjára kis üregeket bélelnek ki. Nyilvánvaló, hogy e concrétiók eredeti képződési helyükön vannak. Keletkezésük legegyszerűbb magyarázata az, hogy a lösztakarón átszivárgó csapadékok feloldva a felső részek mészearbonátját, ezt a lösz feküjében lévő, kevésbbé vízáteresztő kőzet felett a lösz likacsaiban és függélyes hasadékaiban ismét lerakják. Különben a concrétiók némelyikében a lösz likacsossága még látható ; nem ritkán csigahéjak is vannak bennök. A Joung-szo-szhien melletti hágó a Szin-ling nyergével egy magasságú. Mennyire különbözik mégis a Szin-ling havasi környezetétől ! Mindenfelé a löszfensíkok beláthatatlan térségei terülnek el és csupán a nyugati szemhatáron merülnek fel sziklás gerinczrészek a végtelen sárga térszínből. A Kin-suj felső szakaszába futó Ta-jü helység melletti folyócskáig (Ta-ku-ho RICHTHOFEN-nél), miként említettem, folyvást a konglomerátrétegek lapjain haladtunk, ezeknek dőlésével 300 m.-t szállva le. A dőlés mindinkább menedékesebb, kisebb redőzések, flexurák mutatkoznak és a völgyben vízszintes, sőt hellyel-közzel gyengén délnek hajló rétegállást is észleltem. Jellemző a jung-szo-i gerinezre az, hogy alul sötétszürke homokkő, felül durva rozsdás konglomerátmészkő, kvarcz és fej nagyságú gránitgörgetegekkel a benne levő rétegsor. Valószínűleg a gerineznek az a sziklás része, mely nyugat felé feltűnik, e konglonrerátnak köszöni szaggatott voltát ; az északi rétegdőlés a hegylejtők különböző rézsűjéből a gerincz nyugati folytatásában is leolvasható. A konglomerát és a homokkő között világossárga kemény, részben kovásodott agyagok és márgák jelentkeznek ; mind e rétegekben szenes nyomok és vékony széntelepek mutatkoznak. Növényi kövület bőven van a palás agyagokban, a homokkőben és a sárgásfehér kovás agyagban, de igen széthulladozó állapotban, úgy hogy meghatározásuk nem volt lehetséges. A fehér kemény agyagban foglalt legjobb állapotú növénylenyomatokat dr. S

CHENK az Archeocalamitcs és a Cordaites nemekhez tartozóknak vélte.* Ha e maradványok nem is igazolnák azt, miszerint a jung-szo-szhien-i rétegeket carbon systémabelicknek jelöltem, szükségképen ilyenekül kellett volna tekintenem azokat azon ismertetések után, melyeket RICHTHOFEN a szénfeletti homokkőről (Uber Kohlensandstein) déli San-szi tartományból nyújtott.** A joung-szo-szhien-i gerinczen a látható rétegvastagság egészben 250—300 m.-nyi lehet ; ebből a feküben levő sárgásfehér agyag- és konglomerátpadok mintegy 20 métert foglalnak el. (35. ábra.) Az egész rétegsor a hágón 8—io°, az északi lejtőn 5°-os dőlésű. Tovább észak felé a pyrites széntelepek és a növénylenyomatokat tartalmazó sárgásfehér agyagrétegek megszűnnek és konglomerátrétegekkel váltakozó fluviatil rétegzésű homokkő veszi át a szerepet. King-csou-nál ismét jelentkeznek a világos színű kemény agyag- és agyagpalarétegek. Föld s anyagú meghatározhatatlan 2—3 cm. hosszaságú deformált kristályokat bőven tartalmaznak. A telepedés itt észrevehetőleg déli, azonban nagyon gyenge hajlású. Ta-jü hegységtől észak felé ismét egy lösz fensíkra kapaszkodik fel az út, de arról már néhány kilométernyi távolság után ismét leszáll a Czing-ho széles völgyébe. Meglepő * Palaeontographica XXXI. Bd. 177. 1. XIII. t. 17. a és b ábra, valamint e munka II. kötetében. ** RICHTHOFEN, China. II. Bd. IX. fejezet, különösen a 415—416. 03452—453. lap.