Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 1. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/1

ELSŐ SZAKASZ Bevezetés gróf Széchenyi Bélától

Bevezetés. XXXIII sem bírja meg. A homoksivatag a várostól nyugatra már három geogr. m. távolságban veszi kezdetét. A régi Tung Huan Hien a jelenlegi Tung Huan Hien-től, mely Sza Csu Vei helyén épült, háromnegyed angol mérföldnyire volt nyugat felé a Tang folyó balpartján. Azon egy 60 méter hosszú és meglehetős széles fahíd vezet keresztül, mely hét kőoszlopon áll. A Tang medrében csak csekély víz folyik, mert azt jóval előbb számtalan csatornába vezetik a termés öntözésére. Tung Huan Hien lakossága nem haladja meg a 20,000-et; az oáz többi részében elszórtan lakhat még vagy 5000 lélek. Sok meglehetős khinai bolt van. Európai czikkekből csakis angol tűt és Fürth-féle bécsi gyufát láttam; ezek is csak három év előtt kerültek először e vidékre. A tavasz rövid létű, csakhamar beköszönt a nyár. Május elsején délben az árnyékban 29

0, a napon 37

0 Celsiust jelzett a hévmérő. A levegő kevés nedvességet tartalmaz. Az ember bőre száraz, hasonló a ráspolyhoz ; körme repedez, törik. Minden nyereg vagy szíjnemű romlik. Feltűnő volt, hogy míg Szo Csauban a varjuk ezrei láthatók, itt alig éldegél egynéhány; a szarka pedig kerüli e tájakat. A várostól egy geogr. m. délre 100—260 méternyi magas futóhomokhegységek vannak, melyek egy 50 m. széles és 150 m. hosszú kristálytiszta tavat övedznek körül. A tó neve Vi Ja Tjüen, vize kissé sós, de iható ; partján imitt-amott nádcsoport lengedez és néhány szárcsa hasítja át tükrét. Déli részén egy jó karban levő nagyobb miau (imaház) van, melynek papjai baraczk- és mandulafát tenyésztenek; de van körülötte néhány árnyékot nyújtó füz-, szil- és nyárfa is. E helyen néhány érdekes bogárral gazdagodott gyűjteményem. Szereztem RLCHTHOFEN báró számára itt is, valamint már előbb An Szi Fanban futóhomokot.* Érdekes kirándulást tettem a tsien fu tung-i miau-hoz, ** hol két láma éli ima és contemplátió közötti napjait. Az a Han-dynastia alatt épült és három geogr. m. fekszik Tung Huan Hien-től. Tsien Fu Tung annyit jelent, mint: «ezer Budha». A hegységben van, mint állítják, ezer kisebb-nagyobb ür, kivágás, grotta, melyekben számtalan Budha és más istenségek láthatók. Volt két Budha, melyek magassága vagy 26 métert tehetett ki. A falakon egy hüvelyk vastagságú «stuc» azon sikerült fresco-k, szentekkel, barátokkal, papnőkkel, torz alakokkal, szörnyekkel, melyek lábbal tiportatnak agyon stb.; hasonlók a keresztény vallás képeihez. — A dungánok itt is rombolásokat vittek végbe ; jelenleg javítás alatt áll nem egy Budha, ehhez pénzt egy Hami-ban lakó gazdagabb mandarin küld, — sajátjából-e, vagy hajdani sikkasztott pénzekből ? * RICHTHOFEN báró «China» czímű nagy munkájában többek között azt mondja : «nagyon kívánatos volna, ha a Köpi sivatag több helyéről az ott járó utazó homokot hozna magával, hogy az kellőleg microscoppal kristály alakzatára nézve megvizsgáltathassék.» Nagy súlyt fektet ő erre azon oknál fogva, mert újabb bizonyítékúl szolgál az általa felállított lösz-képződés elméletére nézve. ** Ennek vonzó leirását adja K

REITNER «Im fernen Osten» Reisen des Grafen BÉLA SZÉCHENYI 667—671. lapokon, továbbá PREJEVALSKY ezredes «Reisen im Tibet» (1879—1880) a 61. lapon. Ö ott azonban hibásan úgy vélekedik, hogy én a Budhák ezen ezer barlangját nem kerestem volna fel, — pedig mint első európai másfél hónappal voltam ott előtte.