Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 1. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/1

HARMADIK SZAKASZ A geologiai megfigyelések leírása és eredmé-nyei Lóczy Lajostól - MÁSODIK RÉSZ. A Kuen-lun hegyrendszer

3 «4 Geologiai megfigyelések és eredmények. ebből a carbon-rétegek jelenlétére következtettem. Hogy a sziklakapu feletti völgytágulatban a carbon-systema jelen van, azt biztossággal tudom abból a körülményből, hogy onnét más utakon kőszenet hordanak le Nan-ku-csöng-be. Minthogy utazásom harmadik napján a megduzzadt patak és a szakadó eső lehetetlenné tette azt, hogy a szurdokba bejussunk, a Nan-san-ba kelet felé vettük utunkat és Sui-jü-kou helységen keresztül a mintegy 10 km.-nyire fekvő Nan-ku-csai (csöng) fallal kerített városkába mentünk, hol ruháim megszárításával telt el a nap. Egy templomban szállásoltak el, melyben igen jó, életnagyságú bronzszobrok valának. E szobroknak azonban csakis finom mintázatú torzóik voltak fémből, a fejeket valami régi képrombolás leütötte ; most agyagból formált grotesk fejek ülnek a bronzvállakon és a jelen idő kontárai vászonnal vonták be a szobrokat, hogy a fő és a test különbözését a rámintázott agyaggal elfödjék. Kirándulásom negyedik napján gyönyörű hajnalra ébredtem és már napfölkeltekor úton valék , a megelőző nap veszteségét valamennyire pótolandó. Nan-ku-csöng két havasi völgy között fekszik, közvetlen környezetét azonban löszhalmok képezik. A völgyek szűk nyilásúak, hátterük katlanszerű, meredek sziklafalakba emelkedő amphitheatralis völgyfejek láthatók a nyílásukban. A keleti völgyben út vezet fölfelé ; a nyugati pedig, melynek nyílásában a fenti szelvény vázlatát vettem föl, egy alacsony, löszfödte hegyháton közelíthető meg ; ezen át jó kőszenet hordanak a városkába. A város megett meredek, csipkézett élű fallal emelkedik ki a Nan-san, relativ magasságát 1500—2000 m.-re becsültem ; a délnek hajló nan-san-i homokkövek rétegfejei vízszintes vonalakat adnak a meredek lejtőn ; e sziklafalon túl messze délnek a keleti völgy nyílásában sziklás hegytűket láttam. A megelőző éjjel hullott hó (jun. 1—2. közt) a vidéket — Kancsou-fu 1503 méter magasságát véve alapúi — 2000 méter absolut magasság felett lepte el, mely azonban gyors olvadásnak indult. Kísérőim szabódásai ellenére a legközelebbi völgyben a Nan-san felé indultam ; ők azután látva, hogy nem hederítek vonakodásukra, szó nélkül követtek. Szerencsésen választottam az útat, minthogy 10—12 kilométernyire a várostól egy festői pontra jutottam. A Nan-san meredek falai alá érkezve, váratlanul egy fenyőerdő állott előttem, ennek tisztásait kövér legelő fedte, jak-tehenek és borjuk, bozontos tibeti ebek őrizete mellett, legelészlek széltében rajta; a fenyves óriási fái —.Pinus, Juniperus, Populus fákkal, vad ribiszke és egres, csalittal és hófehérke-virágokkal (gyopár) — köztük fölséges tájképi elrendezésben tibeti építésmódú templomok és házak tekintettek elő. Ma-tyi-sza (Mati-sze) e lámakolostornak vagy inkább szerzetestelepnek a neve ; ez volt az első tanyája a tibeti sárga lámáknak, melyet láttam. A papok szívesen fogadtak, tejjel, vajjal és tejfeles köleslepénynyel vendégeltek meg. A templomok a gazdasági épületekkel együtt a völgy fenekén állanak; a szerzetesek lakásai azonban a baloldali 150—160 méter magas, csaknem függélyes sziklafalon láthatók. E sziklafal félmagasságában vízszintes párkányon fecskefészkekhez hasonlóan vannak faépületek, ajtók, kapuk a sziklákhoz állítva ; valamennyijük homokkőbe vésett üregek bejáratául szolgál. Az üregek közt egy malom is áll, kerekét a sziklafalból előtörő forrás mozgatja. E forrás vize munkáját végezve, ismét a sziklába tűnik el. A legnagyobb üreg belsejében, mintegy 25 m.-nyire a nyílástól, egy vízzel teli kút van, vizét r8° C. (1*4° R.) hőmérsékletűnek mértem. A ma-ti-sze-i völgyben a völgyoldalakat kezdetben lösz képezi, 60—70 m. magas löszfalak emelkednek ki a völgyfenékből; ez a typusos lösz függélyes hasadékaival, rétegzés nélküli egynemű tömegével szembeszökő módon különbözik a" törmelékkúpok vékony lösztakarójától, melyben rétegzés és a szélfúvás nyomai láthatók. A kolostor felett 160 180 m. magas völgyoldalak vannak, melyek sárga tömeges homokkőből állanak, a vésett barlangok ezekbe nyílnak. E homokkő és a lösz között a kolostor előtti völgy oszlásánál 25—30°-al északnak dűlő veres palás agyag és homokkő