Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 1. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/1

ELSŐ SZAKASZ Bevezetés gróf Széchenyi Bélától

XXXVIII Bevezetés. kijelenté, hogy templomot óhajt építeni Kan Csau-ban, téríteni khinait a keresztény vallásra, jobb embereket csinálni belőlük. Feleletül azt adá: «Megelégszünk mi KUNG FU TZE (Confucius) vallásával». A püspök sajnálkozását fejezte ki a barátságtalan fogadtatás felett és hogy sok magas mandarin máskép viselte magát irányában. Tzo: «Ily magas mandarinnál mint én vagyok még nem volt, és most legalább tudhatja, hogy kivel van dolga». A püspök «disgustáltan» hagyta el másnap reggel «Szo Csau»-t és «Kan Csau»-ba tért vissza. Ott nehéz napok várnak reája. Végnélküli «chican»-oknak lesz kitéve a kisebb mandarinok részéről, kik terveit, működését mindenben megakasztandják. Márczius 24-ére K

REITNER úr meg én, meghivást kaptunk ebédre «Tzo»-hoz. Egy nappal előbb azonban azt üzenteté, hogy beteg és az ebédet Yamen-embe küldendi és azon a «taotai» helyettesítendi őt.* Az ebéd két és fél óráig tartott. Az étkek jók valának, de végnélküli számban. Udvaromban néhány tüzelő hely készült, körülötte Tzo-nak húsz embere sürgött, forgott. Ebéd alatt a taotai sokat, részben badarat is beszélt, de melynek czélja mindig az volt, hagynám abba a lop nori útitervemet. Látszott, hogy ezt Tzo megbízása folytán tevé. Ebéd után rögtön a nagy úrhoz sietett, a történtekről «referálni». írásban óhajtván valamit bírni, jónak hittem Tzo-hoz a következő levelet intézni, melyet angolúl fogalmazva Szin tolmácsom által fordíttattam le : " / T- II O Magasságához, «Senszi» és «Kanszu» tartományok főkormányzójához stb. Mielőtt véglegesen elhatároznám, hogy úti kísérőimmel melyik úton és mily irányban hagyandom el «So Csau»-t, szükségét látom, hogy azon okokat és czélokat felemlítsem, melyek Kanszu-ba vezéreltek és egyúttal Magasságodnak ismert igazságszeretetére és nagylelkűségére hivatkozzam. Jól tudja Magasságod, hogy kezemben a Tsungli Yamen részéről kiállított útlevél van, mely nemcsak Khinára szól, de érvényes egyszersmind Mongoliára és Tibetre nézve is. Senki nem mondá nekem Pekingben, hogy azon esetre, ha szándékomban volna Khinát a «Kia Yü Kuan »-on hagyni el, nekem Mongoliára nézve még egy külön engedélyre leend szükségem Senszi és Kanszu tartományok főkormányzója részéről, mert ha azt gyaníthatám, a bizonytalanba nem indultam volna Sanghaiból Szo Csau-ba, de ott vártam volna be hirét, hogy az engedélyt elnyerem-e vagy sem. Magasságod azt mondá, hogy ha okvetlenül ,kell' hogy Mongoliába menjek, engem, európai létemre nem tarthat vissza, de nem engedendi meg, hogy khinai tolmácsom és khinai személyzetem kövessenek. De jól tudta Magasságod, * H

OANG PI TA «taotai» egy 59 éves, szép erőteljes, művelt és felette finom ember. Beszédes, válogatott szavakkal él és látszik, hogy szereti ha maga-magát szónokolni hallja. Fokhienből való.