Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 1. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/1

HARMADIK SZAKASZ A geologiai megfigyelések leírása és eredmé-nyei Lóczy Lajostól - MÁSODIK RÉSZ. A Kuen-lun hegyrendszer

VI. A Hsziau-kiang vagy Tan-kiang völgye. 38 c; elő. Mind e változatok hirtelen átmenetekben érintkeznek, nagymértékű zavarodás jellemzi telepedésüket, melyben mindazáltal a déli dőlésirány túlnyomó. Kedvező széllel vitorlázva a folyón fölfelé, nem volt alkalmam a rétegsort keresztben megjárni. Egy rövidke kirándulás leszámításával a hajóról tettem észleléseimet és onnét vettem jegyzőkönyvembe a Szié-ho alsó szurdokában feltárt geologiai profilt. A szorosban látható rétegek sora (23. ábra) a következő : 1. Vörös mesozoi homokkő a Han déli partján. 2. A kis diorit tömzs (D) felett kvarczitpala előbb vastag padokban, följebb jól látható (phyllites) palázással, telepedése EEK-i 30°-0s dőlésű, följebb tetemesen gyüredezett. Néhol clivage-lapok közt apró szálkákra széthulló, qoo—1000 méter vastag. 3. Palás leveles, phyllites réteglapokkal jellemzett dolomit és mészkő; meredek állású, néhol északi, de jobbára déli rétegdőléssel. E rétegek felette finom levelekből állanak, melyek nagy szabályossággal nyúlnak el benne minden ránczoláson és réteghajláson végig. Előbb 68° DDNy az uralkodó dőlésük, följebb zavargó északi dőlés áll be. 3600—4000 méter vastag. 4. Palás, sötétkék dolomitos mészkőpadok, néhány vastag tömeges vastag teleppel, melyben elfalazott barlangok nyílnak ; előbb igen meredeken E-nak dőlnek, majd halkabb déli dőlésbe mennek át, egy könnyen felismerhető D-nek lehajló synklilatét képezve. 600 méter vastag. 3(?). E rétegcsoport feküjében a már előbb észlelt palás phyllites rétegsikú vékony lemezes mészkő tetemes ránczolásban következik. A réteglapok szürkék, a friss törésekben a kőzet színe sötétkék. Utóbb a phyllites pala uralkodik. 1500—1600 méter vastag. 5. Diskordáns határvonalon vastag padokban kristályos mészkő érintkezik az előbbivel. Nagyszemű, halvány kékesszürke szemcsés mészkőre finomszemű változatok következnek, palás, gyűrt részletek is váltakoznak a vastag padokkal. Az északi határon, hol ismét a sötét palás, lemezes mészkő (3) képezi a feküt, néhány vastag világosszürke konkrecziós dolomitpad van. Egy nagyon különös kőzet ez; belseje vesés, achátszerűen finomleveles, egyközös pisolithos szövetet mutat, melyben a világosan színezett pisolithos rétegek igen tetszetős meandrinos rajzokat képeznek. Az ilyen szövetű rétegek szabályosak, egész vastagságukban állandóan e concretiós összetéttel bírnak; úgy, hogy ez eredeti képződménynek tekintendő. Dr. Wartha Vincze, műegyetemi tanár, szives volt ezt a kőzetet is elemezni. Főalkatrészeire nézve erősen dolomitos mészkőnek bizonyult a kőzet, de a jelenlévő phosphorsav eredetét még jobban problematikussá teszi, mint sajátos szövete.* 3. A szoros felső végét ugyanazon palás, dolomitos mészkő képezi, mely nagy vastagságával a szorosban az uralkodó kőzetet szolgáltatja. A völgytágulatba érve, a folyó nyugati partján emelkedő 90—100 m. magas halmok ugyanolyan medenczerétegekből (1) állanak, mint a két folyó egyesülése alatt a régibb szirtekhez támaszkodó képződmények. A régibb hegyoldalakon e rétegek menedékesen fölhajlanak, de ezektől távozva csakhamar vízszintes helyzetbe mennek át. A rétegeknek tektonikai egymásra következése a 23. ábrába foglalt átmetszetben van feltűntetve. * E különös közetet báró RICHTHOFEN messze nyugaton, közel a Han-kiang forrásaihoz, szintén megtalálta. Abban az útjában, melyet Han-csung-fu-ból (Sen-hszi) Kuang-juen-hszien-be (Szü-csuan) való átmenethez választott ; délre a Han folyótól a Vu-ting-kuan hágó északi lejtőjén egy mészkő-complexust talált, melyet kuan-csuan-pumészkőnek nevezett. Ez a «részben kristályos szövetű, czukorszemű mészkő oly csekély szilárdságú, hogy felülete ledörzsölhető. Más rétegöszletek tömör, fehér mészkőből állanak, mely fürtös, vesés concretiós képződményekké teljes. Minden törési lap mutatja az egyenetlen héjas-fürtös elválasztó lapokat. Úgy látszik, hogy ez olyan forrásképződmény, mint a mésztufa, mely a kőzet első keletkezéséből ered; a szövet a rétegzést követi". China II. Bd. 594—595- lap. E leírás szórói-szóra ráillik a Szie-ho szurdok kőzetére is. lijff f

1 •• -T li 1 >I Áll B il l ÉF mm I P m • i 1 (* IÁI i' 111 ijl Bfll<i f I ' ill II •P Ifi « I ' li 'Mtjl'ij illlf Ilii \il l8l I f ffU i? 1® lli

1)! 8 IY ÉJ'v íMi Ifflr ti: <H§ LR