Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 1. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/1

ELSŐ SZAKASZ Bevezetés gróf Széchenyi Bélától

Bevezetés. XXX

I

II elszállásoltatánk, hol a farészek kiáltó színekre valának kifestve, a mely színek növényekből állíttatván elő, sokszor mérges hatásúak. Itt láttuk az első vajat, de az oly piszkos és annyira telve volt yak-szőrrel és emberi hajjal, hogy nem lehetett használni. Cseng Ping Je előtt újra poros lösz határokon kelle átmennünk és Kiang Csu előtt egy vörös színű porphyr kavicslapályon. A dunganok által elkövetett pusztítások mindenütt észlelhetők valának. A «Liang Csau»-i polgármester HIA CsiNG SZEN egy színházi előadásra hitt meg. Szabadban egy rossz állványon játszott egy rongyos vándor szinész-társulat. A «yamen» udvarában legalább ötezer hallgató volt, de inkább útikisérőimre és reám néztek, mint az előadásra, mert idegeneket európai ruházatban még nem láttak. A tömeg között egy becsületesebb alak, egy jobb arcz nem volt látható ; mind piszkos, rongyos csőcselék. Valahányszor egy kisebb rangú mandarin hajtott be öszvérszekeren, öt perczig szünetelt az előadás; ha egy nagy mandarin jött be, a darab rögtön végét érte és egy könyvecske lett az új jövevénynek átnyújtva, melyből választhatott, hogy mily darab adassék elő. Ezen kitüntetésben, mely természetesen mindig «baksis

»-sal jár, én is részesültem. IJang Csau, mint minden khinai város, fallal van bekerítve, mely egy geogr. mérföld hosszú. Ugy mondták 30,000 házból áll, — de abból sok a rom, sok lakatlan. Lakosságát 80,000-re becsülöm. Két egymás mellett levő tizenhárom osztályból álló pagodája van, — az egyik ferdén áll. LÓCZY-val felmentem a meddig lehetett a még egyenesen állóra. At lehetett jól látni a várost és a Nan San kezdetét. Eiang Csau-ban egyéb látnivaló nincsen. A nyomor itt is nagy; az emberek nagyobb része rongyos ruhában jár, a gyermekek a nagy hidegben nem tudják, hogy mivel fedjék meztelen czombjukat. Az út mentén öszvér-, ló- és tevehulladék-szedőkkel találkozhatni, az elcsenevészett kutyák csakis ganajból élnek, — ezt a sertvések is keresik. A mesteremberek a legprimitivebb szerszámokkal a legprimitívebb tárgyakat állítják elő. Becsületesen varrni nem tudnak. Csatot nem ismernek. .Savuk, czukruk fekete a piszoktól. Fehérruhamosásuk épen csak vízbe mártásból és kézzel való simításból áll. Szui Csiien Je előtt láttam az első antilopot.* A legelök nagyobbrésze le van égetve, hogy jobb fű teremjen. Éjszakra, a nagy falon túl körülbelül négy geog'raphiai mérföld távolságra, egy hosszú, magas hegylánczot láttunk, mely a térképeken nincsen felvéve. Az a Nan San-nal parallel irányt követ, keletről nyugatnak és Ho Yen San-nak hívják. Imitt-amott a kavicslapályokon futó homok mutatkozik helyetváltó dombjaival. A talaj székes, és mindinkább bejutunk a Köpi sivatagba. Kan Csau széles utczáival, tág piaczai- és nádlepte tavaival kiterjedésre * «Antilope subgutturosa» — khinaiúl: «Hoang Yang», mongolul: «Kara Sulta», angolul: black tailed Antelope. Nyolcz nappal később «Fu Ye Ye»-hez közel lőttem az első bak antilopomat, egy szép példányt, 300 lépésnyire egy «Henry rifle»-lel. .Antilope gutturosá'-t, mongolúl: «Dzeren», angolúl : goitred antelope, németül: Steppen-Antilope, egész utam alatt nem láttam. d*