Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 1. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/1

HARMADIK SZAKASZ A geologiai megfigyelések leírása és eredmé-nyei Lóczy Lajostól - ELSŐ RÉSZ. Geologiai megfigyelések Közép-Khina tengerparti részén, Kiang - szhi tartományban és a Hau-kiang alsó folyásán

II. A Jang-cze-kiang deltájának physikai geographiája. 333 A Jang-cze-kiang vízhordásáról ennek iszapmennyiségéről eddig számbavehető adat nincsen. Guppy H. B. hajóorvosnak, a ki 1877—78-ban a brit tengerészet ágyúnaszádaival a Jang-cze-kiang-on állomásozott, köszönhetni az első kisérletet a folyó vízfogyasztásának és iszapmennyiségének becslésében. Csak Blakiston kapitány 1 előzte meg Guppv-t, a mennyiben ő 1861—62-ben I-csang-fu-nál 14,157*6 m.

5-re becsülte a folyó másodperczenkénti vízmennyiségét. Guppy Han-kou-ban 1877—78-ban havonként mérte a víz mélységét és sebességét s adataiból a han-kou-i harántszelvény másodperczenkénti vízfogyasztásának havi átlagait becsülte meg.

2 Eredményeiből átveszem a következőket : Legkisebb vízmennyiség 3095 m.

3 januárban, legnagyobb 30,113 m.

3 augusztusban volt ; az évi közepes másodperczenkénti vízmennyiséget a havi értékek összegéből 18,458 m.

3-re számította. Azonkívül Guppy a vízben lebegő iszapmennyiséget is megmérte ; talált egy literben C2566 gramm iszapot juliusban és 0'022 gr.-ot márcziusban, ezen szélső értékek középértéke egy literben OH39 grm. Ebből az egész évi iszaphordalék 140.025,610 m.', melyhez H

umphrey és AßBOT-nak a Mississippin szerzett tapasztalatai szerint a mederben gördülő mennyiségként az előbbinek Vi

0-részét hozzáadva az összes évi isszaphordalék Han-kou-nál 154.027,171 m.'-re becsülhető. Azon feltevéssel, hogy a folyó vízkörnyékének Han-kou alatt is olyanok a viszonyai, mint e hely felett, Guppy a folyó torkolatának vízmenynyiségét másodperczenként 21,814 m- "

r

e> évi iszaphordalékát pedig 182.033,121 m. -re becsüli. Bármily hiányos alapokon nyugszanak is Guppy becslései, mint első adatokat a Jang-cze-kiang építő képességéről, köszönettel kell azokat fogadnunk. E megközelítő adatok azt a nagy folyót, mely Kelet-Ázsiát derékban átfutja, a Föld harmadik folyamának bizonyítják, mely az Amazon és a Kongó után a Mississippi folyóval körülbelől egyrangú vízmennyiségére és iszaphordalékára nézve. Evenként a tengerbe szállított szilárd hordaléka a fentebbiek szerint egy 566 m. oldalhosszaságú koczka térfogatával egyenlő, amely tömeg a Jang-cze vízterületén 0^98 mm. denudátionak felel meg : 1000 év alatt tehát közel o'io (0098 m.) méterrel alacsonyítja a folyó vízkörnyékét. Egy második közleményében Guppy 3 a folyó iszaplerakodásairól közöl megfigyeléseket. Han-kou g~o—13-6 m. magasságú partjait vizsgálva, ezek talaját ő vékony vízszintes telepekből állónak találta. Ezeknek vastagsága 0^00084—0^0025 m. közt változott ; közéjök a most is élő Vivipara és Corbicula édesvízi puhatestűek héjai voltak beágyazva, mely körülmény a partok fiatal geologiai korát konstatálta. Azon föltevés mellett, hogy a középértékben O'OOI67 m. vastagságú rétegecskék mindegyikét egy-egy 1 Five month on the Yang-tze. 2 Nature Vol. XXII. 486. lap. 3 GUPPY közleményeiben valamennyi érték angol mértékekben van kifejezve. Ezeket métermértékre számítottam át, innét a le nem kerekített tételek. GUPPY megfelelő számai álljanak itten összehasonlításul. Han-kou-ban a januári vízmennyiség 141,085 köbláb, az augusztusi 1.275,381 köbláb másodperczenként. Közepes évi másodperczenkénti vízfogyasztás a 12 hónap értékeinek ősszegéből 651,875 köbláb. A vízben lebegő iszapmennyiség juliusban 7 grán egy pintben (kb. 1 drachma 1 gallonban), márcziusban 3A> grán egy pintben. A közepes iszaptartalom 4 grán egy pintben (valamivel több V2 drachmánál egy gallonban). Az egész évi iszaphordalék Han-kou-nál 4,945.280,250 köbláb; a fenekén gördülő hordalék hozzáadásával pedig 5,439.808,275 köbláb. A Jang-cze torkolatának másodperczenkénti vízfogyasztása 770,000 köbláb, az évenként a tengerbe hordott iszap mennyisége pedig 6,428.856,255 köbméter, mely tömeg az egész vízterületen 1 lábnyi denudátionak felel m

eg 3>7°7 év alatt. E vízterületet GUPPY másoknak 750,000 és 550,000 négyszög ang. mérföld közt eső becsléseinek középértékét 650,000 négyszög ang. mérföldnek tételezi fel. (Nature. Vol. XXII. 486. 1.) A han-kou-i 30—45 lábnyi magas folyópart Vao—V10 hüvelyk vastagságú rétecskékből áll : közepes vastagságul V20 hüvelyket véve, 20 év alatt 1 hüvelyk, 100 év alatt pedig 5 hüvelyk volna az alluvium növekedése, ugy, hogy a han-kou-i part alluviumának képződésére 7000—8000 év számítható. A Vu-zung folyó beömlésénél az iszaprétegecskék vastagsága V10—V14 hüvelyk. (Nature, Vol. XXIII. 507—508. lap.)