Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 1. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/1

HARMADIK SZAKASZ A geologiai megfigyelések leírása és eredmé-nyei Lóczy Lajostól - ELSŐ RÉSZ. Geologiai megfigyelések Közép-Khina tengerparti részén, Kiang - szhi tartományban és a Hau-kiang alsó folyásán

3io Geologiai megfigyelések és eredmények. zátonyok közt a nagy Csung-ming sziget északi csúcsához vezet és e sziget északi oldalán lép be a főfolyóba. A torkolatnak ezen északi fele még nincs pontosan térképezve, sem kellően tanulmányozva ; nagy hajók nem járhatnak be az északi bejáráson, mivel apály idején csak r2—1*5 m. mélységű vize van. A Sá-véi-san vagy Északi-Csatorna és az úgynevezett Déli-Csatorna a Tung-sá zátony két oldalán nyílik és a Csung-ming sziget déli partjánál egyesül. E két csatorna környéke tüzetesen .van ismertetve az angol admiralitás hajózási kalauzában. A hajózás főországútjául a Déli-Csatorna szolgál, melyen a Han-kou-ig a torkolattól 1111 km.-nyire feljáró nagy tengeri hajók ki- és bevitorláznak. Mindkét Csatorna bejáratában torokgát(bar) van. Az Északi-Csatornában a torokgát 5/5 km. széles s észak-déli irányú ; apály idején 45—5"2 m.-nyi víz borítja. A DéliCsatorna külső torokgátja csak 37 km. széles, vízmélysége 6-i méter. A Jang-cze-kiang torkolatát örvénylő árapály jellemzi ; a Giitzlaff szigettől a Sávei-san-ig az árapály örvénylése igen szabályos, az óramutató mozgásának irányában 12 óra alatt tesz meg egy körforgást. A folyás másodperczenkénti sebessége apály idején 1*28—2"30 m. ezt az apállyal való áramlást a nyári nagyvizek tetemesen fokozzák. A dagály legsebesebb fölfelé haladása 2'57 m. Az árapály magassága a Vu-zung folyó beömlésénél a torkolatba az első és az utolsó holdnegyed idején 244—3^05 m., új- és telihold idején pedig 3Y5—4-87 m. Egészben a dagály 5 óra hosszat fut és 2+6 km.-nyi utat tesz meg fölfelé ; az apályhullám útja az alacsony, vagy magas árapályok szerint 37'o—444 km. közt változik. A torkolat nagyobb zátonyai a Hszi-tei-sá, a Pan-sá, a Csung-ming megnyújtását képező sekélyes (shoal) és a Tung-sá ; ezeken kívül a torkolat északi és déli partját, úgy szintén a torkolatban levő szigeteket is zátonyok veszik körül. A zátonyok homokból és iszapból állanak, alakjuk s mélységük gyakran és hirtelen megváltozik, ezért a hajósok előtt nem kevéssé félelmetes a Jang-cze torkolata egész Kiang-jin-hszien-ig. A zátonyokon nem egyszer támadnak száraz iszapfelületek. Mind e zátonyok a Hoang-hai, vagy Sárga-tenger déli zátonyos partmelléki részének kiemelkedéseit képezik : tőlük keletre esik ép a Jang-cze-kiang betorkolása előtt a nagy Jang-cze zátony, mely mintegy 557 km. szélességben 1947 km.-nyire nyúlik kelet felé a mélyebb vízbe. E zátony felett 23—36 m.-nyi a vízmélység. A Jang-cze zátony, Guppy szerint, tiszta folyami homokból áll. A torkolat zátonyain alluvium képezte szigetek is emelkednek, de ezekről, még a Hszi-tei-sá és a Pan-sá zátony nagyobb szigeteit sem véve ki, a tengerészeti térképen látható körvonalakon kívül egyéb tudomásunk nincs. Legnevezetesebb a Jang-cze torkolat szigetei közül a Csung-ming, melynél a folyó két nagy delta ágra oszlik. E sziget 74 km. hosszú és 9'2Ó—187 km. széles, tehát mintegy 1028 km.

2 területű, rajta körülbelől 500,000 földmivelő lakosság él. A Tung-sá zátonyon, mely a folyó déli ágát osztja szét két további kiömlésbe, szintén található egy kisebb alluviális sziget. Ezeken az alluviális szigeteken kívül, melyeknek keletkezése a közelmúlt időbe esik, még néhány kis sziklasziget és rejtett szirt is van a Jang-cze-kiang torkolatában. Ezek a következők : a Sá-véi-sán a hasonnevű csatorna nyílásában 597 m.-re emelkedik ki a vízből ; az Amlierst szikla a magas víz felett 8 m. magasságú ; az Ariadne szirt alig ér a víz színéig ; a két utóbbi a Sá-vei-san és a Déli-Csatorna közt fekszik. A 64 m. magas Giitzlaff-sziget és a tőle keletre eső Saddle csoport, melynek déli szigete 207 m. magas, szintén a folyó torkolatában vannak a torkolat déli szegletén levő Jang-cze fok szélességében ; ezek a Raffles-szigetek közvetítésével azonban már a Csu-san szigetcsoporthoz tartoznak, melynek legészakibb tagjaiúl valószínűleg a Jang-cze torkolat közepén fekvő szigetecskék tekintendők.