Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 1. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/1

MÁSODIK SZAKASZ Kreitner Gusztáv: Földrajz - TOPOGRAPHIA - Tizenegyedik fejezet. A tibeti felvidék délkeleti ereszkedője a Jang-cze kiang (Kinsa-kiang) és az Irravadi között

Vízrajz. 293 elterülő, erdős magaslati sikról lejöttünk. Egy 1890 méter magas visszaeső hegykapún voltunk, melynek erdősége szerencsénkre ki volt irtva. Megható látvány volt ez. Ameddig a szem a leáldozó Nap tiszta légkörében csak láthatott, csupa keskeny, egyenlő módon délről észak felé emelkedő, sűrűn erdős hegygerinczek kötötték le figyelmünket, melyeket nagy távolban a Csa szan jéghegy piczinynek látszó jégkúpjai határolnak. A folyam a sok homokzátony következtében, melyek rendes vízállás mellett, mint szigetek emelkednek ki a víz tükre fölé, Bamo mellett 10 kilométer szélességet nyer és oly mély, hogy az Iravadi-compagnie kis gőzhajói, melyek hónaponkint egyszer jönnek ide, közlekedhetnek. Az Iravadi széles Ázsiában a legnagyobb földrajzi kérdőjel. Hol legyenek forrásai ? Minő legyen felső és középső folyása ? Minél inkább közeledtünk folyamterületéhez, e kérdések iránti érdek annál jobban ingerelt. Ahol csak lehetett, folyása felől tudakozódtam. Mindama tibetiek, kik országukról felvilágosítást nyújthattak, a kérdésre, honnan jön a folyam, majdnem egyhangúlag azt felelték : Lassza-ból. Néhány khinai meg ama nézetben volt, hogy a kitűnő lovairól híres Pomi város a Talo kiang avagy az Iravadi mellett fekszik. Teng jueh-ben a khinai generalis szalonjában egy térképet láttam, mely annak szolgálati területét ábrázolta és Teng jueh-től Bamo-ig terjedett. Nem volt előbb nyugtom, míg a térképet másolás czéljából kézhez kaptam. A térkép szélén egy kis magyarázat azt mondja : «Az Iravadi Gan dzsu név alatt Lassza-ból jön. Két oldalt magas havasok kísérik a völgyet, melyben vad törzsek minden idegent kifosztanak és leölnek. Egy másik Mongan csang nevű folyó, mely Mong küng ti mellett folyik el, ama híres város mellett, a hol a nemes Jü találtatik, Szinke (Bamo) várostól északon 4 napi út távolságában Tali gi falu mellett ömlik a Talo kiang-ba.» Tehát khinai és tibeti források szerint az Iravadi mégis csak a tibeti Szampu alsó folyása volna. P. J. Faure misszionárius kijelentése szerint, ki ott időzésünk alatt érkezett meg 8 napi út távolban az északi kacsin-hegyekben lévő állomásáról Bamoba, az Iravadi völgye a város északi oldalán csakhamar az úgynevezett első szorossá, egy hatalmas sziklafalak közé rekesztett hasadékká szűkül. E

Tági mellett (harmadik állomás Bamoból) a völgy kiszélesedik, Ka csion mellett felveszi a Mougung folyót és csak ott lesz ismét szűkebb, ahol a folyam 2 5°3o' északi szélesség alatt a nagy és kis Iravadi-ba oszlik szét. A kacsintörzsek állítása szerint a kis és nagy Iravadi forrásai messze fent Tibetben vannak, de semmi esetre sem érintik Tibet fővárosát. Az Iravadi mentén bejegyzett helyek neveit és fekvéseit szintén a térítő tapasztalatainak köszönöm. Az Iravadi völgykísérete 8 napi északi távolságig igen részletezett hegylábakból áll. A nézvést emelkedő hegyhátak kúpjai egy egyetlen legelővel benőtt csík kivételével, mely 500 méter magasságig a völgy felé nyúl, sűrű erdőkkel vannak fedve. D'Anville szerint a Szampu lenne folytatásában az Iravadi. Dalrymple Buchmann földrajzi jegyzeteit gyűjtötte össze, melyekben a folyam hasonló módon van bejegyezve. Klaproth azt mondja, hogy a Szampu Pin lang kiang név alatt folyik nyugati Jünnan-on keresztül és Bamo mellett barmani területre lép. W

ilcox és B

urton angol tisztek 1827-ben átléptek a Dihong és az Iravadi közötti 12.474 angol láb magas vízválasztékon. Azután az Iravadi mentén felfelé utazva, a 27°2Ó' szélességi vonalat érték el és arra a megállapodásra jutottak, hogy a folyam semmiképen sem lehet azonos a Szampu-val. Hannay kapitány szerint a folyam sebessége a Mougung folyó torkolatánál 2 angol mértföld egy óra alatt, a víz mélysége a partoknál 2 fonál, a középen 3 fonál, a folyam szélessége pedig e helyen Dr. G

riffith megfigyelése alapján 900—1000 yard. Ha a vízmennyiségek összehasonlításából következtetést szabad vonni a vizek folyására, akkor az Iravadi számára a Brahmaputra majdnem kétszeres hosszát következtet-