Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 1. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/1
MÁSODIK SZAKASZ Kreitner Gusztáv: Földrajz - TOPOGRAPHIA - Tizenegyedik fejezet. A tibeti felvidék délkeleti ereszkedője a Jang-cze kiang (Kinsa-kiang) és az Irravadi között
" ' ! iL iiij «."' / VILL rHI •.. M U<{ T • J Áj | t ' • í ' ij» ' i • J ;•"! Blßifj i/[| •!• i: KB .(•' Jj II V' M «iP, mit w I ' 1 •• k''-fM. % • <1' ' lli 'I •- 5 * 7 '-I, ,L < .IT" M "lip. *>.•• im t 1 fl •; IIP 'l ' , ' H' J JFWST •i J «nAiT I II ••«• »» w 290 A tibeti felvidék délkeleti ereszkedöje. A Jang cze kiang a Lant szan kiang a Lu kiang a Long kiang és az Iravadi. S ha tovább megyünk nyugat felé, a hatodik folyamra, a Bramaputra-ra akadunk, mely, mielőtt Asszam síkjába lép, szintén északról délfelé haladván, egy vad szorosból tör elő. E folyamok vidékének szélessége tehát felette csekély, s a víztömeg azt engedi következtetni, bogy a folyók hosszkiterjedése aránylag jelentékenyebb. Az összes említett folyamokra vonatkozó ismereteink igenis hiányosak, s itt mutatkozik legszembetűnőbben, hogy mai nap, a midőn a modern érdek a fekete világrész felé irányul, az ismeretlen Ázsia nagy kiterjedésű vidékeivel mily mostohán bánnak el. Tényleg a földrajzi kérdések megoldása Ázsiában nem csekélyebb veszélylyel jár, mint Afrikában, de még az előnyomulás nehézségei is Ázsiában nagyobbak. Az angolok, kik mindig elsők voltak, ha czélszerü kereskedelmi összeköttetések létesítésére az illető országnak földrajzi tekintetben való kikutatásáról volt szó, majd nem tehetetlenek India szomszédtartományaival, a Brahmaputra melletti Mismi és Aborországokkal szemben, s épen úgy, mint Indiából Tibetbe, küldenek punditákat az Iravadi mentén fel, a nélkül, hogy csak Bamo-n túl is előre nyomulnának ; ők voltak az elsők, kik a bamo-tali fu-i úton a Khina felé vezető nagy kereskedelmi út megnyitásának sikeretlen kísérletével az első vértanút (Margary) áldozták fel. S az eredmény ? Ez igen csekély úgy földrajzi, valamint kereskedelmi-politikai tekintetben. A félig múlt összes utazói a Tali fu és Bamo közti hatalmas folyamokat ugyanazon helyeken érintették, ahol elődeik lépték azokat át, egyik sem bírt észak felé hatolni az ismeretlen vidékbe, avagy nevezett folyók közép- és felső folyására vonatkozó hiteles adatokat gyűjteni vagy a benszülöttektől beszerezni. E folyamok nagy folyására vonatkozó összes leírások csak többé-kevésbbé alapos nézetek. Aziránt azonban, úgy látszik, kétely nem forog fenn, hogy a gyakori nagy vízsebességek s a medrek szirtes volta miatt egyike is alkalmas volna vízi közlekedésre. A Jang cze kiang-ot már az előbbeni fejezetben tárgyaltuk. Térjünk át nyugati szomszéd-folyamára. E folyó khinai neve Lant szan kiang, tibetiesen Da kio, sziámi nyelven Me kong, annamit nyelven Szon kong. Desgodins abbé érdemes térítő e hatalmas folyót Csamtu mellett látta és azt mondja, hogy e helyen oly hatalmas, hogy forrásainak legalább is 300 kilométerrel északon kell feküdniök. Minden valószínűséggel és megfelelőleg a szerzett tudósításoknak, a folyó a tibeti felvidéken 92 0 keleti hosszúság és 34 0 északi szélesség alatt ered, azután átmetszi a Ta czien lu-ból Lassza-ba menő kereskedelmi utat, átfolyik Csraja tibeti fejedelemségen, a khinai határ közelében a jarkals-i sóbányákat érinti, átszeli Jünnan tartomány tagolt nyugati részét, az annamitok birodalmába jut, Kambodzsa-t öntözi és Szaigon mellett három ágban torkol. Ott, a hol a Tali fu -—- Bamo-i út a folyót metszi, a víz északról jön és az 1158 méter magas átmeneti helyen egy hatalmas sziklakapun tör keresztül, mely szélességét 100 lépésre szorítja össze. A meredek esésű völgykíséret fát nem mutat s csak legelővel vagy kaktuszokkal van benőve. A folyam folyása e helyen lassú. De hajók még sem közlekednek, mert tovább délen a nagy esés folytán s a számos sziklaszirt miatt a hajózás lehetetlenné válik. Nagy víz alkalmával az egész, átlag 120 lépés szélesvölgyet víz lepi el; ottani időzésünk alatt (1880 január 24-én) egyes szabad szigeteket láttunk, melyek finom homokkal voltak fedve. Kőgörgeteggel nem igen találkoztunk. A sziklaszoros déli kijárásánál, melynek falai bevésett felírásokkal telvék, van a leg-