Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 1. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/1

MÁSODIK SZAKASZ Kreitner Gusztáv: Földrajz - TOPOGRAPHIA - Tizedik fejezet. A tibeti fensik délkeleti széle a Jang-cze-kiang baloldalán, a 30. szélességi foktól délfelé

Út Ta czien lu-ból Batang-ba. 275 lehet a Gambu-Kunka-nál. A csúcsok mindegyikét a déli oldalon hatalmas jégmező fogja körül. A Genye sziklás zömétől egészen a Tasszou nyugati oldalán lévő Dzsara la szorosig a Den dsn jobboldali völgykíséretének gerincze, jóllehet meredek, de azért mégis inkább kerek alakokat mutat ; a Dzsara la-tól kezdve e jelleg megváltozik s délen mintegy 35 kilométer távolságban egy sziklaréses és repedezett képet látunk magunk előtt, sziklás csúcsokból, éles szögletekből és meredek mélységekből, melyek a hegyhát felső részét képezik. Még inkább délfelé a merőleges tagolás ismét lágyabb és kerekdedebb lesz. A felmászás Tasszouból a Dzsara la-ra egy mélyen bevágott meredek szorosban történik, melynek eredetét egy tölcséralakú, sziklás és kopár lejtők által létre jött katlan képezi. Kevés fú képviseli az egész növényvilágot, melyet itt néhány kis és befagyott tó lapos partjain találunk. Az erdőhatár mélyebben van, 4700 méter absolut magasságban. A tulajdonképeni Dzsara la szorosmagaslat még 240 méterrel magasabban fekszik e durva görgeteggel telt völgykatlannál, és 5261 méter absolut magasságot ér el, melyre a szó szoros értelmében fel kell mászni. A szoros sokban hasonlít a Litang nyugati oldalán lévő Gara la-hoz. Epen oly puszta és elhagyatott, a hegyhát szintén repedezett és szétmállott, csekély relativ magasságú (200—300 méter) sziklaalakokból áll. Valamint a Gara la, úgy a Dzsara la is ment volt hóleplétől látogatásunk idejekor (1879 november hóban). A lemenet a Dzsara la-ról nyugat felé hasonló minőségű, mint a kelet felőli feljárat. Egy széles sáncz felhalmozott kövein nehéz mászás után egy kis völgymedenczébe jutunk kis tavakkal, épen úgy mint azelőtt, s innen egy tajtékzó hegyi folyam meredeken leeső és sűrűn erdős, vad szorosába, melynek folyását Batang-ig követjük. Legelőször is az erdő közepébe rejtett és két házból álló Pong csa ma nevű falut érintjük, s azután egy éles lépcsőn lejutunk a hegyi folyó partjához s néhányszor rozzant fahidakon lépjük át a zajongó vizet. Az út ezután a jobboldali völgykísérethez símül és tovább halad majdnem vízszintes irányban az erdős lejtőn 6 kilométerrel nyugat felé ; Badsung falunál az eddig nyert magasságot elhagyja és északnyugat felé eltérvén, ismét a völgy talpáig ereszkedik le, mely nevezett falunál mintegy 30—40 lépés széles és részben árpával van benőve. Badsnng si (khinaiul Sziaupa dzsung) 4, részben összedőlt tanyából áll s a folyónak egy derékszögű térdén fekszik, mely innen kezdve egészen a batangi síkságig vad szorosban folyik nyugat felé. Az út ennek meredek esését hol magában a köves folyó-mederben, hol ismét a jobb vagy bal völgykíséret sziklás lejtőin követi. A hegyi folyót 4-szer lépi át ingadozó fahidakon, Batang előtt forró kénfürdők mellett vezet el és végre a síkságba jövet száraz kőfalak között megy Batang-ig, egy khinai-tibeti városig, mely a Dzsau dzsu völgy kiszélesedésének közepén épült. Ba (khinaiul Batang) a Dzsau dzsu baloldalán egy 2 kilométer széles és 4 kilométer hosszú, legyező-alakú humus-szögleten fekszik. A Dzsau dzsu az Tnkung gang lejtőiben keletkezik, két egyenlő nagy baloldali mellékfolyó felvétele után Batang fölött egy vad szorosból a síkságba lép és 9 kilométer távolban Batang déli oldalán a Kinsa kiang-ba ömlik. A Dzsau dsu keleti völgykísérete a nyugati fölé körülbelül 500—600 méterrel emelkedik. A hegyek kerek alakúak és kopárak. Épen így a balparton is kerek formájúak és haraszttal benőttek a kiágazások. A város két részből áll — a papi városból s a nyílt Batang-ból. Az első, mint erőd, közvetlenül a Dzsau dsu balpartján emelkedik fel és magas fal által van körülvéve. Ennek belsejében a legpompásabb épületet a templom képezi, melynek aranyozott tetőzete jóval kiáll a sánczok fölött. Néhány száz agyagház tarka össze-visszaságban csopor18*