Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 1. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/1

MÁSODIK SZAKASZ Kreitner Gusztáv: Földrajz - TOPOGRAPHIA - Kilenczedik fejezet. A tibeti fensik keleti lejtője a 3o. és 36. északi szélességi fokok között

Út Lan csou fu-ból Csing tu fu-ig és tovább Ta czien lu-ig 235 Jampa kvan-tól juön-ig (a Kialing kiang mellett) szeptember, 7—13. tiszta, száraz és meleg idő járt nappal, az éjjek nedvesek és tikkasztók voltak. Kvan juön-től Csing tu fu-ig, szeptember 13 — 24-ig, 4 esős, 8 borús és egy derült nap volt. Magában Csing tu fu-ban való tartózkodásunk alatt (szeptember 25-étől október 9-éig) a levegő nedvességi foka oly nagy volt, hogy podgyászunk penészedni kezdett, s még a ruhák, melyeket testünkön hordtunk, is folyton nedvesek voltak. A nap rendesen finom permetezéssel kezdődött, mely 9 óráig eltartott, az eget azonban egészen estig sürü köd fedte. Ekkor emelkedett ez csak fel határozottabban kifejlődött felhőkben, és csak ritkán esett meg, hogy a felhők megszakadása csillagászati megfigyelést engedett megtenni (szept. 29.). Mihelyt Csing tu fu síkságát elhagytuk s a nyugati határhegységre értünk, egészen Taczien lu-ig (okt. 14—25.) ismét derült és kellemes időt élveztünk részben beborult ég mellett. út lancsou fu-ból csing tu fu-ig és tovább ta czien lu-ig. Lan csou fu-ból két főút vezet Csing tu fu felé, és pedig a nyugati, úgynevezett Szung pan ting-út és a keleti Kvan juön-ön keresztül. A Szung pan ting-út fárasztóbb és hosszabb. Lancsou fu-tól Min csou-ig khinai járművek számára használható, tovább dél felé Szung pan ting és Csing tu fu-ig azonban csak hordállatok és teher-hordárok részére járható. Sosnowsky* ezredes ez úton Tyda és Lan csou fu között 1875-ben járt, Mr. Easton angol térítő Min csou és Lan csou fu között 1879-ben, míg G

ill kap.** 1877-ben utazta be a Szung pan ting és Csing tu fu közötti részt. Tehát a Min csou és Csing tu fu közötti részlet még nincsen kikutatva. Az utazási tartam Lan csou fu-tól Csing tu fu-ig ezen az úton : Lancsou fu-tól Tyda-ig ___ 4 nap Tyda-ból Min csou-ig ___ ___ ___ 5 « Mincsou-ból Szung pan ting-ig ___ ___ ___ ___ ___ 8 « Szung pan ting-ből Csing tu fu-ig ___ 14 « összesen 31 nap A keleti úton Czing csouig oda való taligák járhatnak ugyan, mindamellett a khinai kereskedők az út rossz minősege miatt s annak 2 méternél ritkán nagyobb szélessége folytán előnyt látnak benne az árúkat Czing csou-ig szintén hord-állatokon szállítani. Czing csou-ból két út vezet a délre fekvő Hoj szhien nevü városhoz. Az egyik, úgynevezett mandarin-út, hosszabb, de azért jobb fogadók mellett visz el s a túlságos nehéz helyeket kikerüli. Azonfelül egészen a 2 napi járásra fekvő Czing szuj szhien-ig (Czing csou-tól keleten) könnyen közlekedhetni kocsin. Innen mint lcvas-út dél felé tér el, a Wej ho-t átlépi és fárasztó emelkedés nélkül hegynek visz s egy szoroson keresztül a délen fekvő Hoj szhien-be. A másik lovas-út hegyen-völgyön keresztül egyenest a czél felé tart, és Paj szuj kiang-ig majdnem egyenes vonalban metszi át a Ta tya hegységet. Az út keskeny, elhanyagolt és nevezetesen esős időben sok nehézséggel jár. Amint már említém, Paj szuj kiang-ból (vagy Lojan szhien) Kvan juön-ig a vízi utat inkább használják, mint a balparton vezető lovas utat. Ez, miután a Paj szuj völgy * Journal of the R. G. Society. Vol. XLVII, 1877, pag. 160. ** Capitän GILL, The river of golden sand. Vol. I. Chapt. VIII.