Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 1. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/1

MÁSODIK SZAKASZ Kreitner Gusztáv: Földrajz - TOPOGRAPHIA - Nyolczadik fejezet. A Han-hai vagy Köpi cs Samo mélyedések déli széle. A 94.és 104. keleti hosszúsági fok között

A Han hai mélyedés déli szélének éghajlata és lakossága. 195 Áprilisban az éjjek még mindig hidegek, de a nappalok átlag kellemesek és derül­tek voltak. Egy-két hópehely vagy jeges eső-csepp e hónap kezdetén az időjárásnak ugyan még némi kemény jelleget kölcsönzött, de a napsugarak hatása a hónap közepén már érezhető lett s csakhamar a sivatagi növényzet ébredésében s a fák rügyezésében nyert kifejezést. A hó második felében erős nyugati viharok jelentkeztek, melyek reggeltől estig dühöngtek s csak napnyugtakor állottak el. Ily viharok az utasra nézve félelmes és veszé­lyes nyilvánúlásai a sivatagi klímának. A teljesen felháborodott légkör nagy erővel és sebességgel visz tova homokot és kis köveket, az ütnyomokat mind eltöröli, kitépi a füvet, elsötétíti a Napot s az egész kör­nyéket oly sötétszürke fátyolba borítja, hogy kis távolságra sem képes az ember az egyes tárgyakat egymástól megkülönböztetni. A vihar ugyan egyre változatlan erővel dühöng, de mégis úgy látszik, mintha időn­ként a levegő pillanatokra útjában akadályoztatnék, úgy remeg és rezeg akár egy erős viharban felbomlott zászló, s azután előbbeni sebességével rohan tovább. Májusban sem ritkák e viharok. Május io-én ily vihar kíséretében útaztunk Anszi­fan-ból Sziovon je-be. Kivételképen keletről fújt, hevessége azonban nem emelkedett oly fokig, mint egy nyugati szélé, melynek kellemetlen hatásait április 22-én Jümen szhien és Szioko je közötti útban volt szerencsénk tapasztalhatni. A májusi napok már forrók voltak, az éjjek üdítő hideget, olykor gyenge fagyot is hoztak. Csapadék nem fordúlt elő. Junius hó főképen nagy és száraz nappali meleg és hidegebb éjjek által tünt ki. A lombos alluvial-vidékeken a nappali meleg nem volt oly érezhető, mint a kő- és homok­sivatagban, hol a kövek úgyszólván izzók és kisugározzák a meleget. Egyre másra gyenge hűvös szellő fújt a Nan szan felől, s percznyire felfrissítette a különben teljesen nyugodt légkört. A hónap kezdetén a Nan szan lába fölött esténként nehéz zivatar-fellegek lebegtek, de a csapadékok, melyekre a folyók duzzadásából következtethettünk, csakis a hegységre szorítkoztak. A hónap közepe táján elvégre kiterjedtek az esőzések a sivatagra is. Rende­sen délután állottak be. Erős szél előzte meg, mire rögtön szakadt az eső. De mindenkor hamar véget ért. A forró talaj mohón szívta magába az esőt, a Nap kijött, a meleg nagyobb fokra rúgott mint eső előtt. A khinaiak azt tartják, hogy a földből felszálló kékes gőzök közeli eső biztos előhírnökei. A sivatag déli szélén megtelepedett lakosok khinaiak és egészen khinai módra élnek és laknak. Valamint Khina belsejében, úgy itt is földmíveléssel és kereskedéssel tengik a khinai telepedők igénytelen éltüket. De miután a sivatag természeténél fogva mindkét keresetág csak csekély alkalmat nyújt a khinai tevékenységének, s a legkitartóbb szorga­lom is csak sanyarú gyümölcsöt képes aratni, könnyen átlátható, hogy a sivatag déli szélének állandó lakossága inkább tétlenségben él, semhogy fárasztó munkát űzne. E siva­tagbeli lakosok főjellemvonása tehát a lustaság. Mindén vállalatukban felette restek és közönyösek, s így teljesen elhanyagoltak, külsejükben piszkosak, ruházatuk rongyos és egészben Khina legszegényebb népét képezik. A khinai falon belül a viszonyok aránylag még jobbak, mint azon kívül. A föld­mívesek itt még nagyobb mívelhető földterületeket s a mezők öntözésére kedvezőbb viszo­nyokat lelnek, úgyannyira hogy Kan csou környékén a rizstermelés jövedelmezőnek is mondható. Ha itt-ott más helyen p. o. Kau tya szhien és Liang csou környékén még termelnek rizst, ezek csak kivételek, mert a fő földmívelési ág búzára, rozsra és kására szorítkozik. Azok, kik földmíveléssel nem foglalkoznak, gabnakereskedésből élnek, mert jelentékenyebb ipart még a nagyobb városokban is hiába keresnénk. Gabna-kivitel oly vidékekre történik, melyek terményei még a lakosság csekély szükségletét sem képesek fedezni. Ez áll nevezetesen a falon kívül lévő helyekre nézve, 13*

Next

/
Thumbnails
Contents