Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 1. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/1

MÁSODIK SZAKASZ Kreitner Gusztáv: Földrajz - TOPOGRAPHIA - Nyolczadik fejezet. A Han-hai vagy Köpi cs Samo mélyedések déli széle. A 94.és 104. keleti hosszúsági fok között

Vízrajzi viszonyok. I

9I A Kun csa ho. Forrásai a Nan szan északi lejtőiben vannak 96° 45' keleti hosszúság és 38° 47' északi szélesség alatt. 180 kilométer hosszú folyása mindvégig dél-északi irányt követ. Alsó folyásának 60 kilométere a sivatagra esik. Itt nagy deltát képez, melynek egyes ágai a Jümen szhien és Szioko je közötti kavics-sivatagban lévő kis, szépen müveit alluvial-szigeteket látják el vízzel. A csatornák 10 -30 lépésnyi szélesek és csekély mélységüek; az alluvial-talajban (Jümen szhien-nél) 3—5, de helyenként (Szioko je mellett) 10 méter magas partokkal is bírnak. Jümen szhien-nél a tiszta és jóízű víz kavicsos mederben folyik, míg Szanda kou és Szioko je között a meder iszapos. A vízsebesség szakító. A Csa ma ho 96° 30' keleti hosszúságban és 39

0 10' északi szélességben ered a Nan szan egyik kiágazásának választóvölgyében. 140 kilométer hosszú és dél-északi irányú folyásának nagyobbik része a sivatagba esik. Ez utóbbi déli övében kavicsos, míg északi részeiben inkább gyepes. A Csama ho is több ágra oszlik, melyek posványos medrükben a Szioko je és Pu Ion ke közötti gyepes sivatagon csak silányan csergedező vizet visznek és 10 -15 méter magas meredek partok által kísérvék. Az út déli oldalán a mocsárok egészen a Szula ho-ig terjednek s mindennemű közlekedést megszakítanak. A Szio k/10 dz. Forrásai a Nan szan jégmezeiben rejlenek 9b

0 40' keleti hosszúság és 38° 30' északi szélesség alatt. Északi irányú, 250 kilométer hosszú folyásában átmetszi a hegységet s a hegy lábához csatlakozó sivatagot. 65 kilométernyi folyó-hosszúság a sivatagra esik. Jóllehet hosszú folyó, a Santa pu melletti útátjárónál mégis csak jelentéktelen folyócskának látszik, szélessége 40 lépés, mélysége 7

4—

T/

2 méter, 4—5 méter magas partjai pedig élesen vannak az agyagos talajba bemetszve. A Lung dzai ho közel az előbb említett folyóhoz ugyancsak a Nan szan jégmezeiben veszi eredetét. Dél-délkeletről észak-északnyugatnak tartó, 250 kilométer hosszú folyásából 80 kilométer a sivatagba esik. A hogy a sivatagba lép, átjárja a Nan szan és a Loan szan, illetőleg a Tapan szan lábai között elterülő Kopi-t, mire egy szúk sziklahasadékban áttör a Loan szan és Tapan szan hegylánczokon, s legott Kua csua kou-nál beomlik a Szula ho-ba. A Kua csua kou-tól nyugatra eső ú tát járásnál a folyó élesen határolt, alacsony partú mederben folyik. Szélessége 50 lépés, mélysége valamivel több a r/

2 méternél. A folyó feneke homokos és kavicsos, a vízsebesség nagy, a víz szine aranysárgásnak s kristálytisztának látszik. Keserűs, sós íze miatt a folyó vize teljesen élvezhetetlen. A Tan ho. A Nan szan északi lejtőjét 94

0 15' és 96° 20' keleti hosszúságok között három hatalmas haránt-völgy szakítja meg, melyek a Han hai-mélyedésben egymással egyesülnek, azután a Tapan szan előre nyomuló hegylánczát törik át, a Tung hoan szhien termékeny alluvial-síkját öntözik, és vizüket végre 40 - 50 kilométerrel alább s Tung hoan szhien-től északon a Szula ho-ba öntik. A nyugati völgy valamint a folyó alsó folyása Tan ho nevet visel. A Tan ho forrásai körülbelül 94° 45' keleti hosszúság és 38° 30' északi szélesség alatt lehetnek a nyugati Nan szan ama hatalmas jégmezői alatt, melyek a hegység hó fedte, 6000 méternél magasabb csúcsai között mértföldnyire terjednek, s nagy távolokból is (így a Tapan szan-ról nézve) még tisztán és határozottan kivehetők. A szűk völgynek dél-délkeletről észak-északnyugat felé követett iránya a mindkét oldalon jól kifejezett gerinczvonalok által (nevezetesen keleten a Sa szan meredek és sziklás formái által) a hegytömegben élesen jelződik. Ugyanez áll mellékfolyóit illetőleg is, melyek közül a keleti (a leghosszabb) a hegységet délkeletről északnyugati irányban metszi át. Mihelyt a kavicsos sivatagba lép, a Tapan szan déli lábáig a Tan ho északkeletnek folyik, azután egészen a Szula ho-ba történő torkolatáig északnak. A Tan ho hossza 280 kilométer, keleti mellékfolyójáé ellenben a torkolatig (a Tapan szan áttörése előtt) 230 kilométer. Gróf Széchenyi B. Keletázsiai útja. 13