Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 1. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/1

MÁSODIK SZAKASZ Kreitner Gusztáv: Földrajz - TOPOGRAPHIA - Nyolczadik fejezet. A Han-hai vagy Köpi cs Samo mélyedések déli széle. A 94.és 104. keleti hosszúsági fok között

19 2 A Han hai vagy Kopi és Samo mélyedések déli széle. Ezek között a legjelentékenyebbek: Az anonymusz, mely ioi° keleti hosszúság és 38° északi szélesség alatt a Nan szanban keletkezik, nemsokára a sivatagba lép, és 110 kilométer hosszú folyása után Szin kou je és Szanta szhien között több ágban ömlik be. A Ni szuj ho közelben ered, és pedig délre az előbbi folyótól. Jobbról terméketlen, lapos, de meredeken leeső pusztai terület, balról a Nan szan meredeken ereszkedő lába kísérik, s így folyik egy jól kifejezett szűk barázdában egészen Nan kou csai városig. Mihelyest Nan kou csai-nál a sík, kavicsos pusztát elérte, több ágra oszlik, melyek Kan csou deltáját képezik. Egyes ágak nagy-vízkor */

2 méter mélység mellett 500—1000 lépés szélességet érnek el. A Ni szuj ho baloldalán több folyót vesz fel, melyek völgyeit az útról egészen kezdetükig tisztán lehet követni. Folyási hosszúsága 170 kilométer. A Szakh ho a Nan szan-ban ioo° keleti hosszúság és 38° északi szélesség alatt keletkezik, a hegység itt ju szan részlet-néven neveztetik. Kan csou-tól 25 kilométerrel délnyugaton a folyó egy szűk völgyből tör ki a sivatagba, s azonnal több ágra oszlik, melyek legkeletibbje a Ni szuj ho legnyugatibb ágával egyesül, s melyek legnyugatibbja Szakh ho falutól északon ömlik a Szanta ho-ba. Télen a partnélküli medrek itt is aránylag vízszegények, míg nyáron több száz lépés szélességben tölti el őket a szakító sebességgel tovafolyó víz. A Szakh ho hossza 150 méter. A Szakh ho legnagyobb mellékfolyója a Hiang szuj ho, mely a Nan szan-ban ismét több nagyobb patakot vesz fel. Csak a sivatagban ömlik a Szakh ho keleti karjába, azért ép oly joggal mint ennek mellékfolyóját foghatjuk fel. Hossza egészen torkolatáig 160 kilométert ér el. A Hnng szíj ho a Nan szan hatalmas kiágazásának, a Djnng ling szan-nak szétágazásában keletkezik. Délről észak felé irányzott 140 kilométer hosszú folyásából 60 kilométer a szorosszerű s különösen a baloldalon nagyszerű sziklatömegek által körülvett völgybe esik, 80 kilométer pedig a sivatagra. A folyó két karba ágazván szét, itt Kau tya szhien nyugati oldalán a samo-területet fogja körül. Keleti ága 17 kilométerrel nevezett város alatt, a nyugati pedig Szu kou je mellett ömlik a Szanta ho-ba. A torkolatnál mindkét ág már csak kis víztömeget visz magával. Az Öli hung ho, jelentékeny Szing szuj ho nevű mellékfolyójával a Szanta ho legnevezetesebb mellékfolyója. Miután mindkét folyó egyenlő viszonyok között és egyenlő hosszúságban metszi át a Nan szan hegységet, s csakis a sivatagban egyesül egymással, bízvást az Oil hung ho-t lehetne egyszersmint a Szing szuj ho mellékfolyójának tekinteni. De miután az Öli hung ho mint a Szanta ho nyugati folyamvidékének utolsó nagy vízvonala nagyobb jelentőséget nyer, őt illeti meg mint mellékfolyót a rang-elsőség. Az Öli hung ho több forráspatakban ered, melyek a Nan szan-ban — itt Tichi lean szan néven — fakadnak, és 98° 17' keleti hosszúság, valamint 38° 45' északi szélesség alatt egyesülnek. Az így támadt folyót további északnyugati menetében egészen a sivatagba való léptéig a khinaiak sokféle néven nevezik el. így Pej ta ho, Uonse ho vagy Tula ho-nak. A sivatagban a folyó legott mint Öli hung ho észak felé fordul, s két fő, valamint több mellékágra oszlik. A keleti főág kelet felé folyik, egy kis, de vízdús mellékfolyó felvétele után Szu csou alluvial-síkságát látja el vízzel, s végre Szing szuj je falu alatt beomlik a Szing szuj ho-ba. A nyugati ág Kia jü kvan mellett folyik el, további északi folyásában két hegyvonalon tör keresztül, azután északkelet felé fordul és Wej kung jüng mellett beomlik a Khe ho vagy Szanta ho-ba. Az Öli hung ho hossza körülbelül 400 kilométer. A folyó a sivatagban, s nevezetesen ott, a hol mi átléptük, ugyanazon jellegel bír, mint az előbb felsorolt folyók, tehát partjai nincsenek vagy alacsonyak, medre kavicsos