Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 1. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/1

MÁSODIK SZAKASZ Kreitner Gusztáv: Földrajz - TOPOGRAPHIA - Nyolczadik fejezet. A Han-hai vagy Köpi cs Samo mélyedések déli széle. A 94.és 104. keleti hosszúsági fok között

Vízrajzi viszonyok. I

9I az egyetlen Oan si pu völgyet ismerem, azonban az összes mellékvölgyek hasonló alakulása egyszersmint hasonló physikai tulajdonságokra is vall. Az egyes sziklalánczok közötti bemélyedések ugyanis Oan si pu-tól északon és nyugaton a löszlerakódások által lágyabb alakokat nyernek. Egyenletes, mintegy 5 foknyi hajlásszöggel széles, víznélküli medenczékben esnek le a völgybe, mely a falunál az által keletkezik, hogy a bemélyedési vonal mint 10 — 15 lépés széles és 5 méter magas, éles szélek által jelezett árok vágódik be a sivatag-talajba ; ez árok talpa csekély esésénél fogva átlag posványos és járhatatlan. A Szanta ho vagy Khe ho (Eczine). Ezen sajátszerű barázda kezdetét a már említett talajemelkedésben veszi, mely a 101 hosszúsági fok alatt a Nan szan-ból ágazik szét a Hoj jen szan felé, s itt a Han hai-mélyedés déli szélének medencze-nyílását tölti be. A völgy ioi° 30' keleti hosszúság és 38° 15' északi szélességtől kezdve a Nan szan lábával párhúzamos irányban húzódik északnyugat felé, s a 99-ik hosszúsági fokig, a hol a folyó északi folyást vesz fel, gyülhelyét képezi az összes mellékvölgyek vizeinek, melyek a 98. és 101. hosszúsági fokok között a Nan szan-hegység északi lejtőjét metszik. Ha a jezsuiták által feljegyzett Szogok nor és Szobo nor pusztai tavak fekvését, melyekbe a folyó elágazása után délen beomlik, 99

0 és 99

0 3' keleti hosszúságban és 42

0 2' északi szélességben veszszük fel, akkor a Szanta ho legnagyobb folyás-hosszúsága 750 kilométerre tehető. A sivatagban a folyó határozott partokkal nem bír. Ott a hol néhány kisebb kiterjedésű alluviális teriileteket (Szanta szhien, Sotoi ze és Kan csou mellett) metsz át, a partok y

2—1 méterrel emelkednek a legkisebb vízállás fölé. A folyó esése Szanta szhien és Kan csou között (70 kilométer hosszúságra) 320 métert tesz, Kan csou és Kan tya szhien között (85 kilométer bosszúságra) pedig 190 métert, míg Kan tya szhien és Szu kou je között (50 kilométer távolságra) a magassági különbség 90 méter. A folyó szélessége Szanta szhien mellett 27 lépés (út-átjárás). A további folyásra nézve egészen He csuen je-ig folyószélességet megállapítani nem lehet, miután a víz számtalan csatornában öntözési czélra elvezettetik, és így a sokszor több száz lépés széles mederben hiányzik. De a Nan szan-hegységben tartó esőzési időszakban a folyó ágya vízzel egészen megtelt. He csuen je mellett a mezőgazdaság egészen megszűnik s a Khe ho itten a hatáskörébe tartozó posványokkal és tavakkal együtt 1000—1500 lépésnyi szélességet is elér. Khoa czian zl és Szu kou je között a teljesen járhatlan folyó szélessége egészen 400 lépésig csökken, azonban Szu kou je északi oldalán csakhamar ismét 2000 lépésnyi széles posványos sávolylyá szélesedik ki. A Khe ho mélysége azon helyeken, a hol a folyó köves vagy homokos fenekű, tehát az épen említett mocsárok kivételével ritkán haladja meg a y

2 métert. A Nan szan esőzési időszakában (nyáron) a folyó jelentékenyen megdagad, s az egész környéket elárasztja; de mindamellett ez által az elárasztott vidékeken sem szenved a kereskedelmi forgalom említésre méltó vagy hosszan tartó megszakítást. A Khe ho legnagyobb része deczembertől márcziusig be van fagyva. A Szanta ho mellékfolyói: A jobboldalon beömlő vízereket tulajdonképen nem lehet mellékfolyóknak nevezni, mert ezek a Szanta ho északi oldalán lévő hegylánczok egyes mocsáros és azért sok helyen nem járható mélyedéseit képezik csak, melyeknek esése oly csekély, hogy egyes mocsárok mint kis, lefolyás nélküli medenczék tűnnek fel. A baloldali mellékfolyók azonban, melyek mindannyian a Nan szan-ban erednek s annak északi lejtőjét nagyszerű harántvölgyek gyanánt metszik át, a Szanta ho hosszvölgyébe jelentékeny vízmennyiségeket hoznak, melynek nagy része jóllehet a sivatagban azután elvész, vagy csak a szemre nézve tűnik el.