Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 1. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/1

MÁSODIK SZAKASZ Kreitner Gusztáv: Földrajz - TOPOGRAPHIA - Hatodik fejezet A Hoang-ho felső folyása, forrásaitól egészen Lan-csou-fu-ig

T 66 A Hoang ho felső folyása, forrásaitól egészen Lan csou fu-ig. Ouetae és Kiazl között (a khinaiak állítása szerint) több ; és Lan csou fu alatt Dun kvan pu falutól keletre egy. A vízsebessége Gomi-nál, 60 kilométerrel, Ouetse fölött (Przewalski szerint) 17 méter, s a Ouetíe-i zuhatag alatt 2+ méter másodperczenként. A Hoang ho szélessége : 130 kilométerrel Ouetse fölött a Tsurmin nevű baloldi mellékfolyó torkolatánál (Przewalski szerint) 100 lépés, Gomi-nál 130 lépés, Ouetae-nél 200—250 lépés, Khiazl kou-nál 250 lépés, Lan csou fu-nál 300 lépés, Dun kvan pu alatt 160 lépés. A mélység. 5 méter hosszú rudakkal sem Ouetae-ben, sem Lan csou fu-ban a folyó fenekét nem lehet elérni. A folyam medre a partoknak megfelelőleg sziklás és kövekkel telt. A víz színe a folyam felső folyásában átlátszó és aczélszürke. Csak a középső és alsó folyásban veszi fel sárgás márga-színét, mely a Hoang ho-nak, azaz sárga folyó, nevét adta. A legnagyobb vízállás julius és augusztus hónapokra esik, a legkisebb deczemberre és januárra. A Hoang ho Lan csou fu-nál deczember elején teljesen befagy, s a jég o"3 méter vastagságot ér el. A jég február végén kezd olvadni. Hajózhatóság. A Hoang ho felső folyása nagy esése miatt még a szokásban levő csónakokkal és dzsunk-okkal sem hajózható. Khiazl és Lan csou fu között csak kivételesen közlekednek talpak. Ezek léggel telt disznóbőrökből állanak, fölébe helyezett deszka padozattal. A felső Hoang ho átjárásai-, egy komp Ouetaetől 100 kilométerrel nyugat-délnyugati irányban (a Szing szuj khaj felé eső úton), egy másik komp Ouetoe-nél, egy harmadik Khiazl kou-nál, és egy hajóhíd Lan csou fu-nál. Rendesen csak közönséges csónak közvetíti a két part összeköttetését. Ez nagy, széles és lapos dereglye, melyen 14 — 16 evezős van, s mely 10 öszvért málhástól és 10 -15 embert képes felvenni. Az átmenet alatt 6—8 hajóslegény nehézkes oldalevezőt kezel, és nyolcz ember foglalkozik a nehéz kormánjdapáttal, mely rendesen belső részén, az egyensúly helyreállítására nehéz kövekkel van megterhelve. A hajóhidat Lan csou fu-ban évenként, miután a jég elindult újból állítják fel, s a folyó befagyásakor ismét leszedik. Ali pedig 24 nagy lapos hajóból, melyek nem horgonyhoz vannak kötve, hanem csak kötelekkel egymáshoz fűzve, és azután haránt fektetett erős deszkákból. A Hoang ho befagyásakor a hajók szétszedetnek, s biztonságba hozatnak, miután télnek idején utasok is, teherkocsik is a folyó jéghátát használják híd gyanánt. A Hoang ho völgye. A Szing szuj khaj széles puszta völgye khinai utazók tudósú tása szerint nyugat-keleti kiterjedésben 150 kilométer hosszú. A nyugati Czi szhi szan elérésével a Hoang ho völgye mindkét oldalon az előnyomuló sziklás omladékok által szorossá keskenyedik. A Czi szhi szan áttörése után, azaz a keleti folyam-iránynak északnyugatiba való változtatásával, a Hoang völgyét ritka mély pitvarok jellemzik, melyeknek sokszor 500 méter magasságig emelkedő falai a mindkét oldalon egészen a partszélekig laposan elterülő rétről meredeken esnek le a több kilométer széles völgysíkra. A néhány oldalvölgy hasonló természetű, s az utazó a két oldali magaslatokon csak akkor veszi észre a közlekedési akadályt, ha már a szédelgő mélység előtt áll. Mindkét részen megmérhetlen fennsíkok terjednek ki, melyeknek relativ magassága úgyszólván teljesen ama meredek esésekben fekszik, melyek a Hoang ho völgyét berekesztik. 12 kilométerrel Ouetae fölött a Hoang ho egy völgyszorulatból tör elő. A völgy mind szélesebb lesz, s a balparton lévő templomnál már 5 kilométert ér el. A Hoang ho jobboldali mellékfolyói a Ouetae-i posványos völgybe való lépésük alkalmával nagy kavics-