Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 1. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/1

ELSŐ SZAKASZ Bevezetés gróf Széchenyi Bélától

XXXVIII Bevezetés. el. Ó Jáva sziget keleten fekvő vulkánjait mászta meg, míg én a Preanger állam füstölgő krater-jait jártam be és a Biutenzorgtól délre fekvő Gedeh-t. Bataviából, Singaporenak, Hong Kongba értünk, hol egy hónapot töltve, megtekintettük Canton-1 és Macao-t, CAMOES költő sírját. Sanghaiba érkezésemkor junius 4-én kellemetlen meglepetés várt reám. BOLESLAWSKI lovag osztrák-magyar consul azon hírrel fogadott, hogy BÁLINT-ot roncsolt egészsége miatt hazaküldék Európába az orvosok és hogy az útjára szükséges pénzt a maga felelősségére kölcsönzé. Ennél leverőbb hír engem nem érhetett volna; csapás volt az expeditiómra, de a tudományra nézve is egyaránt, hogy e ritka nyelvészeti erőt nélkülöznöm kelle. Látni akarván Japánt és kerülni Sanghaiban a nyári hónapok nagy hőségét, KRELTNER-rel oda utaztam, és virágzó szigetein majdnem három hónapot töltöttem. Ugyanezen időben LüCZY-t egy oly missióval biztam meg, mely körülbelül ugyanannyi időt vett volna igénybe. A feladat volt, a Po Yang tavat tekinteni meg Kiang Szi tartományban, eljutni fővárosába Nan Jsang Fu-ha és onnét átvergődni Fu Tsau-ba Fo Kien tartományba, bejárandó és tanulmányozandó e két tartomány közötti hegylánczolatokat, melyeken még geologus nem volt. Arra fősúlyt fekteték, hogy ha csak lehető, oly tájakat mellőzzön, melyeken RLCHTHOFEN báró jeles földtani kutatásait már megtevé. LÓCZY feladatának azonban csak kis részben felelhetett meg. A Po Yang tó déli részén erős lázba esvén kénytelen volt visszatérni Sanghaiba. Japánban megtekintettem Nagazaki, Hiogo (Kobi), Oszaka, Kioto, Nagoya, Yokohama és Tokio (Yeddo) városokat; a Biva tavát és felmentem a Fudji No Yama hajdani vulkán csúcsára.* Utamat Hiogóból Yokohamába az úgynevezett Tokéi Do-n vettem (do annyit jelent: út). Yokohamában elváltam KREITNER-től, ő Yezo szigetét volt felkeresendő,** alapján dolgozott egész munka 1884-ben fog véget érni. A topographiai intézet elnöke HAVENGA W. J. alezredes, aki P

FEIFFER tábornok felügyelete alatt működik. * Hakone-ból nem egészen nyolcz órát gyalogoltunk, K

REITNER meg én Subashiri-be, másnap kedvezőtlen időben onnét fel a Fudji No Yama-ra és vissza. Az egész utat gyalog 13 óra és 10 perez alatt tettük meg. Erős járás egy napra. Mások rendesen két nap alatt teszik meg, meghálván egy theaházban. Hakone magassága angol lábakban a tenger színe felett 2160, Subashiri-é 4120, a Fudji No Yama csúcsa 12,070. Feladatúi tűztük volt ki, hogy a magasságokat pontosan meghatározzuk. Eddigelé ami a Fudji No Yama magasságát illette, nagyon divergáló meghatározások történtek, az 14,300 -13,000 és 11,500 ang. lábra lett mások által becsülve. A magasság meghatározására két ismert aneroid használtatott, az egyik velünk volt, a másik Hakoneban maradt és három napig (naponta 4-szer előre meghatározott órákban) olvastatott és jegyeztetett fel A

UGUSTUS H. MOUNSEY Esqr. angol követségi első titkár által, ki erre szives volt ajánlkozni. ** Mindig oda iparkodtam, hogy útkísérőimmel mentül nagyobb határokat járjunk be. így történt, hogy expeditióm tagjai által egyes utazások tétettek és hogy minduntalan elváltunk egymástól. Yezo szigetén KREITNER-nek sikerült az ottani, már kihaló félben levő ősi lakosoknak, az aino-knak egy koponyáját megszerezni. Jelenleg egy van csak a British Museum-ban, de ez az angol kormánynak 10,000 forintjába került, és Hakodadi-ból vissza kelletett hívnia consulját, aki azt ügyetlenül, a temető megszentségtelenítésével, az aino lakosok vallási érzelmének megsértésével tudta keresztül vinni. (Mióta ezen sorok írattak, az aino-koponyák száma 7-tel szaporodott az európai gyűjteményekben.)