Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 1. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/1
ELSŐ SZAKASZ Bevezetés gróf Széchenyi Bélától
Bevezetés. L X XX III rizs mocsokkal. Az étkekben ritkaság, ha emberi haj nem fordúl elő, valamint a vajat vágni sem lehet a benne előforduló tehénszőr miatt. — Vajat, tejet Khinának csak egy-két, Tibet felé dűlő tartományában kaphatni. A kormányzó viszonozta látogatásomat indulásom előtt. Ha minden kívánat szerint megy, 30 nap alatt elérhetek e helyről Csing Tu Fu-ba. Nagyon ohajtottam volna Tzing Csati-tói Tida-nak venni utam és nem An Ting Hien-nek, de a nemrég volt földrengés és felhőszakadások az utat egyelőre járhatatlanná tevék. Egy nappal délre Tan Csau Fu-tól már kezdődnek a rizstermelések. Utazásom kilencz napot vett igénybe Lan Csau Fu-tól Tzing Csau-ig. Indulásom előtti nap sikerült egy nagyon szép, Ning Hiaban moszlim asszonyok által szőtt nagyobb szőnyeget vásárolnom. Ezen szőnyegek a khinai császár rendeléséből készülnek, és ajándékul szolgálnak a lama-kolostoroknak. Az út Kung Csang Fu-ig kopár, desolált, elhagyatott, de onnét a Vei Ho völgy mentén Khina leggazdagabb és legtermékenyebb része terül el. A földek mind irrigálvák és rajtuk kánaáni mesés termést láttam. Gyönyörű dohány- és rizs-ültetvényeket; két öles kendert, tizennégy láb magasságú czirokot (kaoliang, Sorghum sacharatum), öt láb magasságú kölest. Az állat- és növényvilág is más; előtűntek a bambuszok, többféle iharfák, gyönyörű gyümölcsösök, melyekben leginkább dió-, alma-, körte- és baraczkfák díszlettek. A sok színű lybellák vígan röpdöstek a patakok mentén, de bezzeg a szúnyogok is előtűntek kínzó üldözésükkel. Szúnyogháló nélkül e tájon éjt csendesen tölteni a képtelenségek közé tartozik.* Ejtettem e vidéken nyulat, és fáczánt is. Egy Lomén nevü nagyobb helységben, melyen épen vásár idején haladtam át, szép aczélos gabonát árultak nagy bambus-kosarakban, dohányt levelesen és koczkára vágva (mint a magyar dohány), rendkívüli mennyiségű gyümölcsöt és az első szőlőt. A venyigét imitt-amott a franczia térítők több vagy kevesebb eredménynyel próbálják meghonosítani. A megkóstoltam szőlők engem semmikép sem elégítettek ki. Kung Csang Fu előtt lösz-szakadásokon értünk le a városba, egyik szekerem fel is fordúlt; a Vei Ho-n át kelle gázolnunk. A város maga nagy fallal van bekerítve és virágzó volt a moszlim forradalom előtt. Jóval a többiek előtt egyedül értem lóháton a városba. A nép insultált, vad ordítással, hahotával, és üldözve kísért nagyja, apraja. Másnap kíséretül egy egész dandár * Itt használtam először szúnyoghálót és annak fekvőhelyem fölötti felcsüggesztésére egy nagyon egyszerű, de elmés szerkezetet, melyet G ILL kapitánytól kaptam ajándékba Bombay-ban, 1878 januárban, ki «The River of Golden Sand» irója és Khinában előttem egy évvel egy nagyon nevezetes utat tett meg. Különös az, hogy ezen szerkezet másfél évvel később Khina nyugati tartományaiba újra egy európai birtokába jutott vissza, és kétszer tevé meg az utat a mennyei birodalmon keresztül. Szegény G ILL barátomat néhány évvel később borzasztó sors érte. Ki levén küldve az angol kormány által Arábiába tevék vásárlására, ott a benszülöttek meggyilkolták, ugyanabban az időben, midőn az angolok a tel el kebir-i csata után Kairót efoglalták. Gróf SZÉCHENYI B.: Keletázsiai útja. I. köt. h