Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 1. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/1

ELSŐ SZAKASZ Bevezetés gróf Széchenyi Bélától

XCVIII Bevezetés. is iható volt és nem kellemetlen. Néhány pohárral ittunk belőle. Az én tapasztalásom tehát e tekintetben nem egyezik PREJEVALSKY-éval,

1 ki azt ihatatlannak állítja. Az oka ennek valószínűleg a következő. A Tao Than Ho vagy Ara Gol édes vizet vezet a Kukunorba és ennek árja a tó sós vizével vegyülvén, azt a folyó befolyásától bizonyos távolságokig ihatóvá teszi. Máskép áll ez p. o. a Buchain Gol lal, mely sóval szaturált lapályokon futván keresztül, már magában is erős sótartalmú és a tó vizének sómennyiségét szaporítja. A Kukunor vizének elpárolgása által a sótartalom évről-évre gyarapszik. A számosabb kisebb patak és csermely részint édes, részint sós vizet vezet a Kukunorba. Tizenháromezer láb magasságban, gránitsziklák alatt, kóstolván meg a forrást, mely a spongyás víztartalmú talajból szűrődött át, annak sós tartalmát tapasztalám. A tó partján kagylónak vagy tengeri csigának nyoma nem volt, de találtunk kisebb csigákat és csigatöredékeket, melyek édesvizí csigáknak bizonyultak. Ez bizonyságéi szolgál, hogy a Kukunor, nem mint eddigelé néhány tudós képzelé, valamely nagy tengernek a maradéka, mely a talaj folytonos emelkedése által az anyatengertől elkülöníttetett, hanem egyszerűen alpesi tó, melybe a beömlő folyamok némelyike sósvizet szállít. A Kukunor szigetét a tó keleti partjáról látni nem lehet, háromszáz méter magasságból a vízszíne felett látható az csak meg. Nagy távolban emelkedett az ki a tó árjából, tőlünk ioo—120 li távolságban. — A tónak csak ezen egy nagy szigete van.

2 PREJEVALSKY azonban, midőn az Ara Gol-tól a Csagrin Gol felé haladt, közel a tó keleti partjához, felemlít három kis szigetet.

5 Ezek azonban inkább csak kavicscsoportulatokból állanak, melyek a gyakori nyugati viharok által képződhettek. Ezen zátonyok mozgékony természetűek, és oly években, midőn több lecsapódás következtében a Kukunor vize gyarapszik, alkalmasint eltűnnek. Képzelhető, hogy szárazabb évek folytán, midőn a tó vize sekélyebb, jelesen a keleti part közelében számtalan ily zátonyok alakulhatnak. Zöldes színe után itélve Tsagan szigete nem sziklákból áll egyedül, de be van fásítva. Megengedem bár, hogy oly távolságra, a reflexió és a színezet folytonos változása folytán, csalképet mutathat. Hal, PREJEVALSZKY szerint, változatos mennyiségben fordúl elő; a halászattal csak néhány mongol család foglalkozik. A szárított halak előbbi időkben Tonkerr-be, most Szi Ning Fu-ba szállíttatnak. Legtöbb halat a téli hónapokban fognak, lyukat verve a jégbe. Hajó, sajka a Kukunoron nincsen. Hiteles adatot nem tudtam szerezni, vájjon Tsagan szigetén csakugyan létezik-e kolostor s laknak-e lámák ? Bárhol és bárkit is kérdeztem, tagadó választ nyerék. Nem tartozik a lehetetlenségek közé, hogy a szigeten néhány láma imádság és contemplatio között éli napjait, de nem valószínű. A tun kurr-\ kolostorból nyugatnak LÓCZY-val a legmagasabb hegycsú1 Lásd: PREJEVALSKY, «Mongolia», angol fordítás, 2. kötet, 140. lap. 2 PETERMANN térképén hibásan vétetett fel két sziget. 3 Lásd : PREJEVALSKY, «Reisen in Tibet», 1879—1880 (Jena, 1884). 224-ik lap.