Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 1. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/1
ELSŐ SZAKASZ Bevezetés gróf Széchenyi Bélától
Bevezetés. LXXXIII kívánhatja, hogy bajba keveredjünk». — En: «Tegyenek a mit jónak látnak, de saját érdekükben kérem és főkép azért, hogy az államnak a katonakiséret sok pénzébe ne kerüljön, — redukálják annak számát négy legényre.» Midőn kijelentőm, hogy a Kukunor-ról valószínűleg Kvei Ta városát keresendem fel, a kormányzó ingerültsége tetőpontját érte el: «az lehetetlen, az képtelenség», — mondá — «a Kukunor délnek fekvő részein mocsárok terjednek el, ha azokon a Hoang Ho-ig el tudna is jutni, —- ezen a folyón nem mehet keresztül, — ha csak úszva nem. Ha Kvei Ta-t akarná felkeresni, vissza kell jönnie okvetetlenül Szi Ning Fu-ba — és innét indulni oda, mert a Hoang Ho-n csak egy komp létezik.» Tudtára adám a kormányzónak, hogy tájékozva magam Tonkerrben, fogom véglegesen eldönteni, mely utat választandok, előre tehát nem határozok el semmit sem. Szi ning fu-i tartózkodásom alatt tapasztalám, hogy az esők, viharos széllel keletkező fergetegek mind a Kukunor felöl jövének, azaz nyugati és északnyugati irányból. KREITNER-t, lázai után, erős ízfájdalmak gyötörték, ennek folytán csak LÓCZY kisérhetett el a Kukunorhoz. A khinainak, még a legműveltebbnek is, földrajzról vajmi kevés fogalma van ; a taotai, egy nagyon finom, de ravasz ember, állítá, hogy Szi Ning Fuból a Hoang Ho (Csuan Cse) forrásaihoz 60 nap szükségeltetik. Most tudjuk PREJEVALSKY utolsó útjának leírásából a távolságot megítélni, minekutána Ő Kvei Ta-ból a Szing Szu Hai felé és az Odon Tala pusztaságig, melynek körülbelül fél útját tevé meg, a távolságot 268 km.-re becsüli.* Julius 15-én négy és egynegyed órai lovaglás után Szi Ning-ből Jopa-ba. értünk, — a megtett távolságot 45 lire becsültem. A Szi Ling folyam völgye az eddig látottak legkietlenebbike: a hegyek, halmok kopárok. Növényzet csakis a folyó mentén díszlik, és ott, a hol az öntöző czélokra használható, Irányom nyugatnak volt. Nem távol Szi Ning Fu-hoz három földhalom emelkedik. Egyike azoknak oly magasságú, mint a Cairo melletti kisebb pyramis. Traditio útján se tudni már, mi czélból és mikor készültek. Jelenleg kis őrházak épültek rájok. Valószínű, hogy hajdani síremlékek, földmauzoleumok; történetük azonban a feledés tengerébe merült. Tovább a völgyben vannak még kisebb ilyen halmok, hasonlók azokhoz, melyeket Szi An Fu körül láttam és melyek a mongol dynastiából származott császárok temetői. Majd egykoron a régészek ásói és kapái, a talált tárgyakból kétségtelenül napfényre derítendik e néma halmok történetét. Szi Ning-hez vagy 30 lire öt év előtt egy nagyszerű hegycsuszamlás forf dult elo. Uj utat valának kénytelenek rajta keresztülvezetni. Különös látvány volt az, hasonló egy tűzokádó hegy goromba lávájához vagy egy glecser lecsúszott jegéhez. * Lásd : Reisen in Tibet, N. v. PREJEVALSKY 1879—1880, a 191-ik lapon.