Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 1. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/1

ELSŐ SZAKASZ Bevezetés gróf Széchenyi Bélától

LXII Bevezetés. nek. A hutuktu-jok Dolonorban volt. A tali láma a kolostor javára ajándékot soha sem küld, a távolság igen nagy levén és az út annyira veszélyes. Kérdezősködvén PREJEVALSKY után, egy-két öreg láma azt mondá, hogy emlékeznek négy európaira, kik e vidéken valának a dungan-forradalom alatt. Náluk a kolostorban nem laktak. Hogy honnét jöttek, nem tudnák megmondani, hogy hová mentek, azt sem; de úgy hiszik, hogy Mongoliába. Khinai katonák kiséretül ajánlkoztak, mit azonban ők nem fogadtak el. A kolostor kezelője vagy pénztárnoka, kiről PREJEVALSKY többször tesz említést munkájában, már nem volt az élők között. Ezen kolostorban tudám meg véglegesen, hogy Gyiren Bucsi, Paupei Fu és Csun Khaba (Csöng Khaba) egy és ugyanazon személy. Az utóbbi nevet a mongolok használják. A sárga lámák a vörösektől 560 év előtt váltak el. Számításuk szerint tehát ennek 1319-ben kellett volna történnie. GYIREN Bucsi, mondák a lámák, Kumbumban született, ugyanakkor, midőn a csudafa kezdett nőni; jól tudják bár, hogy vannak olyanok is, a kik azt állítják, hogy szülőhelye Szining Fu.* — Csertintun kolostort 200 li távolságra mondák. A Ta Tung és Te Tung név között különbséget tettek és nem állíták egy és ugyanannak. Néhány szi fan-nal találkozván, a hegycsúcsokat «ri»-nek, a hegycsoportozatokat «szodi szorokszan»-nak nevezék. Ez azon környék legmagasabb hegyláncza, melyet PREJEVALSKY ezredes 'Szodi Szorokszum-mik nevez el — lásd: «Reisen in Tibet etc. 1879—1880». 231-ik lapon. Fehér szűrszövetü kabátot viseltek, kalapjok ugyanolyan kelméből volt, alakra hasonló a tyroliakéhoz, csakhogy ezeknél jóval csúcsosabb. Jóval hajnalhasadta előtt a harangok kongása, a csöngetés, de kivált a számtalan csóka károgása miatt aludni nem lehetett. Az ottani csókák károgása sokkal vadabb és kellemetlenebb, mint az európaiaké ; úgy látszik, hogy ezek hangjára a mi civilisatiónknak volt hatása. Egy délután megmásztam LÓCZY-val a Hamcsuk-ot, az ottani környék legmagasabb hegycsúcsát, melynek magassága körülbelül 12,537 német láb. 4V2 órát lovagoltunk oda és vissza. A megmászás 2V2 órát, a lejövetel i'A órát vett igénybe. Az egész kirándulás 8V2 óráig tartott. A kilátás nagyszerű volt. Jól látszottak a Nan San havasai, a Tatung völgye, délre, Szining Fu mögött a Ivukunor hegységei. Nyugat felé számtalan hegylánczolat, csak ott volt egy depressió tapasztalható, hol a Kukunor tavának kelle feküdnie. Mindenfelé tágas völgyek terűiének el, patakokkal, buja legelővel ; a hol a föld mívelhető volt, ott sárházak épültek, csak a magasabb helyeken tűntek elő a fekete tangut-sátrak. Az a néhány tangut, kikkel kirándulásom alatt találkoztam, jobban fel volt * Leghitelesebb adatok után CSÖNG KHABA 1417-ben született Szi Ning-ben, és khinai kronikások szerint 1478-ban halt volna meg. Lásd: «Die lamaische Hierarchie und Kirche» von C. F. K

OEPPEN, Berlin, 1859., a 109-ik lapon és folytatólag. M

ARKHAM könyvében («Tibet-Bogle and Manning». London, 1S79.) Tsong Ivhapa születését 1358-ra, halálát pedig 1419-re teszi; lásd a 46-ik lapon.