Szalbek György: Vadászok könyve / Hieover után. Pest, Számvald, 1854. / Sz.Zs. 1436

MÁSODIK FEJEZET

37 lásuk pedig azt mutatta, hogy csak akkor kezdettek jó állapotba jönni, midőn a vadászidő vége csakhamar bekövetkezett. Ennek okát igen könnyű megmagyarázni. Ama nézetnél fogva, mely szerint a vadászló leghamarább nyeri vissza erejét és egészségét a pihenés által, szokásban volt azt a vadászidő bevégezve levén munkából kivenni s egész nyáron át legelőn jártatni, honnan is a kevésbé nemes vastag bőrűek egy mozgó dunyhához hasonlók, lágy hússal terhelve , a nemesebb- s ennélfogva érzékenyebbek pedig a sok legyek miatti rugdalózástól s azok előli nyargalás által megsoványkodva csontvázakhoz hasonló állapotban érkeztek haza. A vadászidő közeledtével a h unté r-ekre ügyelő vadász hozzá fogván munkájához, valamennyinek három adag p h ys i c-el '") adott és egyképen kezdé azokat etetni s mozgatni. Ezzel, véleménye szerint, meg volt téve minden, mi csak szükségeltetik arra, hogy a ló jó conditioba jőjön s hogy a kövérekről a terhes fölösleg luist leszedje, a soványakra pedig reájok rakja. Szerények levén a vadászok követelései, e bánásmód tökéletesen megfelelt kívánságuk- s igényeiknek. Hozzájárult még azon körülmény is, hogy a kopók szinte nem levén ugy tartva, mint most, a vadászat elején nem bírtak szabad lélek— zettel és nem voltak jobb conditioban a lovaknál; de még a róka is a kora vadász-óra következtében vagy az előbbi nap szerzette vacsoráját emésztvén meg, vagy pedig nem hevervén ki az elébbeni éjjel tett sétáit, szinloly kevés kedvet mutatott a futásra, mint a kopók és a lovak. Ezt nem említem azért, *) Physics hashajtószer, főleg alóeből készíttetik.