Szalbek György: Vadászok könyve / Hieover után. Pest, Számvald, 1854. / Sz.Zs. 1436

MÁSODIK FEJEZET

23 czélnak, melyre ön jelenleg használja, ugyan is megfelel, és szép kiilsejü s kellemes járásaievén, mint sétalovat (parkhorse) valószínűleg drágán fogja eladhatni; ellenben ha vadászlóul akarja használni, fél vadász-idö múlva — ha ugyan addig is eltart — semmi áron sem lesz képes azt eladni. — Na! monda barátom nevetve — ha személyemet nem is, de lovamat ugyan derekasan megkefélte. — Nem úgy, barátom! nem úgy : én nem a ló, hanem a leendő vadászló ellen szóltam. Azonban megtisztelve érezvén magamat azáltal, hogy a vadászlóban megkívánt kellékek iránt tudakozott, ha akarja, e tekintetben némely észrevételeimmel szolgálandok. Ennek nyomán nem sokára a következő sorokat irtam barátomnak: Ha valaki — föltéve hogy erő , egészség- s pénzzel el van látva s ideje is engedi —vadászatra készül, mindenek előtt vadászistálóról idejekorán gondoskodjék. Mondhatná ugyan egynémely : ennél előbb szükséges a lovagolni tudás; — de erre azt válaszolhatjuk, miszerint ezt csak vadászlovon és vadászaton tanulandja meg. Föltéve e szerint, hogy mindenek előtt lóra van a vadásznak szüksége, lássuk minő tulajdonokkal kell a h u n t e r-nek birnia : Alig van ló, melyben több jó tulajdon szükségeltetnék, mint a vadászlóban. Volt idő, midőn a legtapasztaltabb lovasok azt állították, miszerint : „huntert mindennap lehet venni, de egy jó h a c k-ot-"*) csak egyszer egy évben." Ugy vélem, *) Hack talán legjobban neveztetnék paripának. Mi legyen , s nnnök legyenek kellékei? a következő sorokból ki fog világlani. Tisztán határozott magyarázatát a h a c k-nak alig lehet adni s már számtalan vitát hallottam e tágyban. Tapasztalás utján legjobban megta-